„Norvégia éghajlata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6. sor:
== Csapadék ==
A Norvég Meteorológiai Intézet adatai alapján mintegy 20 százalékkal több csapadék hullik az ország területén átlagosan, mint 1900-ban. Az előrejezések azt mutatják, hogy további 10-20 százalékos bővülés várható a 21. század végére. Ennek hátterében az éghajlatváltozás miatti hőmérsklet-emelkedés áll. Oslóban az elmúlt 50 év során a csapadékos órák száma megközelítőleg 60 százalékkal emelkedett. Dél- és Kelet-Norvégiában még ennél is jelentősebb mértékben emelkedett a csapadékos órák száma. Főleg a nyugati területeken nőtt a csapadék intenzitása részben a tenger felől érkező alacsony légnyomású időjárási rendszerek kialakulása miatt. A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék miatt villámárvizek kialakulása várható, ami az anyagi károkozáson túl az ország ivóvízkészleteinek minőségét is ronthatja. Az egyre nyirkosabbá, nedvesebbé váló éghajlat egyúttal a gombás fertőzések elszaporodásával, illetve a lakások elvizesedésének veszélyével is együtt jár.<ref>{{cite web|url=https://www.met.no/en/weather-and-climate/It-will-become-wetter|title=It will become wetter|language=en|publisher=met.no - Norvég Meteorológiai Intézet|accessdate=2017-09-20}}</ref>
[[Vestlandet]] bizonyos részei és [[Nordland megye]] déli vidékei az európai kontinens legcsapadékosabb vidékei, a partvonaltól bentebb futó hegyláncolatnak köszönhetően az itt megemelkededő nedves tengeri légtömegek a nyugati területeket bőséges csapadékkal látják el. [[Brekke]] községben, [[Sogn og Fjordane megye]] területén, hullik a legtöbb éves csapadékmennyiség az országban, itt 3 575 mm az éves csapadék átlagos mennyisége, ami a hegyvidéki területeken elérheti egyes években az 5000 mm-t is.
| |||