Norvégia éghajlata
Norvégia éghajlata összességében véve enyhébb, mint a vele hasonló szélességi körön fekvő területeké. Ennek oka elsősorban az Észak-atlanti-áramlat, annak mellékáramlatával, a Norvég-áramlattal közösen, melyek együttes hatására a hőmérséklet magasabb tartományban mozog, mint az azonos földrajzi szélességeken elhelyezkedő területeknél.[3] A túlnyomórészt délnyugati irányból érkező légáramlatoknak köszönhetően a partvidéki területek enyhébb időjárással bírnak, ráadásul a délnyugat-északkeleti irányban húzódó partvonal mentén messze északra is eljutnak a kedvező hatással bíró enyhébb légáramlatok.
| Norvégia éghajlata | |
 | |
| Norvégia éghajlati beosztása a Köppen-típusú éghajlati beosztás alapján | |
| Ország | Norvégia |
| Éghajlat | Tundra, szubarktikus, nedves kontinentális éghajlat meleg nyárral, szubarktikus éghajlat száraz nyárral, mediterrán kontinentális meleg nyárral, sarkköri óceáni, óceáni, mediterrán hűvös nyárral, mediterrán meleg nyárral |
| Éves átlaghőmérséklet | +5 °C[1] |
| Legmagasabb nappali csúcshőmérséklet | +35,6 |
| Legalacsonyabb éjszakai minimum hőmérséklet | -51,4 |
| Éves csapadékmennyiség | 1414 mm[2] |
| Legnagyobb éves csapadékmennyiség | 3575 mm |
| Legkisebb éves csapadékmennyiség | 190 mm |
| Éves napsütéses órák száma | 900-1150 |
| Legnagyobb hóvastagság | 302 cm |
| Hóval borított napok száma | 0-244 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Norvégia éghajlata témájú médiaállományokat. | |
A januári átlaghőmérséklet Brønnøysund 14,6 °C, amely melegebb,[4] mint az azonos szélességen fekvő alaszkai Nome település januári átlaghőmérséklete, amely –14,9 °C, jóllehet mindkét város az adott kontinens nyugati partvidékén fekszik az északi szélesség 65 fokán.[5] Júliusban ez a különbség azonban lecsökken +2,9 °C-ra.
Norvégiában már több, mint 150 éve működik meteorológiai szolgálat. A Norvég Meteorológiai Intézet (Norsk Meteorologisk Institutt, 2002-től Meteoroligisk Institutt) 1866. december elseje óta méri, gyűjti, illetve rendszerezi és elemzi az ország időjárási adatait. A meteorológiai szolgálat mind az éghajlatkutatás, mind pedig az oceanográfia területén kiterjedt kutatási tevékenységet folytat.[6]
Csapadék szerkesztés
A Norvég Meteorológiai Intézet adatai alapján mintegy 20 százalékkal több csapadék hullik az ország területén átlagosan, mint 1900-ban. Az előrejelzések azt mutatják, hogy további 10-20 százalékos bővülés várható a 21. század végére. Ennek hátterében az éghajlatváltozás miatti hőmérséklet-emelkedés áll. Oslóban az elmúlt 50 év során a csapadékos órák száma megközelítőleg 60 százalékkal emelkedett. Dél- és Kelet-Norvégiában még ennél is jelentősebb mértékben emelkedett a csapadékos órák száma. Főleg a nyugati területeken nőtt a csapadék intenzitása részben a tenger felől érkező alacsony légnyomású időjárási rendszerek kialakulása miatt. A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék miatt villámárvizek kialakulása várható, ami az anyagi károkozáson túl az ország ivóvízkészleteinek minőségét is ronthatja. Az egyre nyirkosabbá, nedvesebbé váló éghajlat egyúttal a gombás fertőzések elszaporodásával, illetve a lakások elvizesedésének veszélyével is együtt jár.[7]
Vestlandet bizonyos részei és Nordland megye déli vidékei az európai kontinens legcsapadékosabb vidékei, a partvonaltól bentebb futó hegyláncolatnak köszönhetően az itt megemelkedő nedves tengeri légtömegek a nyugati területeket bőséges csapadékkal látják el. Brekke községben, Sogn og Fjordane megye területén, hullik a legtöbb éves csapadékmennyiség az országban, itt 3 575 mm az éves csapadék átlagos mennyisége, ami a hegyvidéki területeken elérheti egyes években az 5000 mm-t is.
Az északi sarkkör közelében fekvő Lurøy településen évente átlag 2935 mm csapadék hullik le, ami egy sarkvidéki területet figyelembe véve jelentős mennyiségnek számít. A tengerparti vidékeken az őszi hónapok, valamint a tél eleje számít az év legcsapadékosabb időszakának, míg az áprilistól júniusig tartó időszak a legszárazabb. A fjordok legbelső részei azonban furcsa módon száraznak számítanak, Lærdalban például az éves csapadékmennyiség átlaga mindössze 491 mm, ugyanez az érték Levangerben 750 mm, míg a Lyngenfjord végénél található Skibotnban mindössze 300 mm. Ez utóbbi tartja az országos rekordot a tiszta, felhőtlen napok számát tekintve. A hegyektől keletre eső területeken az éghajlat jóval kontinentálisabb jelleget ölt, kevesebb csapadékmennyiséggel, több napsütéses órával, melegebb nyarakkal. A csapadék leginkább a nyári hónapokban, illetve kora ősszel hullik, gyakran heves záporokkal, míg télen és tavasszal kevésbé csapadékos az idő. A hegyvonulatokkal körbezárt völgyek szárazabbak és Finnmark megye területén van egy nagyobb kiterjedésű terület, ahol az éves csapadékmennyiség kevesebb, mint 400 mm.
A Svalbardi repülőtéren mérték Norvégiában a legalacsonyabb éves csapadékmennyiséget, amely csupán 190 mm volt. A kontinentális területen található Skjåk településen mindössze 278 mm az átlag, míg a Dovre községben található Hjerkinnben mérték a legkevesebb éves csapadékmennyiséget, ami 64 mm volt.
A havi átlagos csapadékmennyiség az áprilisban Skjåkban mérhető 5 mm-től, egészen a szeptemberben Brekkében mérhető 454 mm-ig terjed. A tengerparton, a Vardøtól északra fekvő Lindesnesben több, mint 200 napon fordulhat elő valamilyen csapadék, ugyanakkor ezek átlagos értéke 0,1 mm körül alakul egy-egy alkalommal. Oslóban évente átlag 77 olyan nap van, amikor 3 mm-nél több csapadék hullik, míg ugyanez Kristiansandban már 96 nap, Bergenben 158 nap, Trondheimben 93, míg Tromsøben 109 nap.[8]
Hó szerkesztés
Június közepén átlagosan Norvégia déli részeinek mintegy 5 százalékát szokta hó borítani, míg az északi vidékek mintegy 10 százaléka van általában az év közepén hó alatt. Troms megyében júniusban általában átlagosan a megye területének mintegy 10-15 százalékát borítja hó júniusban. 2015 júniusában azonban Troms megye mintegy 35 százaléka volt hótakaróval borítva, míg az ország déli vidékeinek mintegy negyede volt hó alatt, északon pedig a terület mintegy egy harmada.[9]
A fővárosban, Oslóban a rekord hóvastagság 62 cm volt, amit 1967-ben mértek. A magasabban fekvő Tryvannban a valaha mért legnagyobb hóvastagság 302 cm volt.[10] Sandnesben 2012. december 13-án 24 óra alatt 55 cm hó hullott, amely a már korábban lehullott 15 centi hóval együtt összesen 68 cm vastag hóréteggé állt össze, ami meghaladta a korábbi 1925-ben mért rekord hóvastagságot.[11]
Hőmérséklet szerkesztés
Finnmarksviddában, de a szárazföld belsejében délebbre is kemény hidegek lehetnek; Rørosban -50 °C-ot is mértek, Tynsetben a januári átlag -13 °C.
A Norvég Meteorológiai Intézet adatai alapján mintegy 1 Celsius-fokkal magasabb az átlaghőmérséklet az országban, mint 1900-ban, továbbá csak az elmúlt 15 év alatt (2002-2017 közt) mintegy fél fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. Az éghajlatkutatók számításai szerint, ha az emberi eredetű légszennyezés szintje a jelenlegi mértékű marad, akkor az évszázad végére további 4,5 fokos hőmérséklet-emelkedéssel lehet számolni az átlaghőmérsékletet tekintve. A hosszútávú előrejelzések alapján 2050-ben már több helyen is előfordulhat, hogy akár +40 °C-ig is felszökjön a hőmérők higanyszála nyáron. A hőmérséklet emelkedésével várhatóan az asztmában, illetve különböző allergiás megbetegedésekben szenvedők száma is meg fog emelkedni a jövőben. A mezőgazdaságban a tenyészidőszak hossza várhatóan kitolódik majd. A szárazabb időszakok során azonban megnövekedhet az aszályok súlyossága és az erdőtüzek száma. Az emelkedő hőmérséklet hatására az ország déli részén megszaporodhatnak a kullancsok is.[12]
A tengerpartokon sokkal enyhébbek a telek, mint az azonos szélességi körökön a szárazföld belsejében. A parti területeken a leghidegebb és a legmelegebb hónapok közti hőmérsékleti különbség csak 11 - 15 °C; egyes világítótornyoknál az éves hőingadozás csak 10 °C, mint Svinøyben (Herøy), ahol a leghidegebb hónapban a hőmérséklet 2.7 °C.[13] A szárazföld belsejében sokkal nagyobb a hőingás, legnagyobb (30 °C) Karasjokban. A leghidegebbek a telek
Az északi sarkkörtől északra fekvő Lofoten a világ legészakabbra fekvő helye, ahol a téli hónapok átlag hőmérséklete 0 °C felett van. Az ország déli és északi részei közti hőmérsékleti különbség tavasszal a legnagyobb; ekkor a legnagyobb a nappali és éjszakai hőmérséklet közti különbség is. A belső völgyekben és a fjordok menti legbelső területeken a legkevesebb a szél és a legmelegebbek a nyári napok; a legmelegebb az Oslo-fjord síkja, ahol a júliusi 24 órás átlaghőmérséklet 17 °C, de meg a 70. szélességi fokon fekvő Alta júliusi átlaga is 13,5 °C és a gyümölcsliget megszokott látvány a nyugati fjordok belső vidékein, de még Telemarkban is. A belső területek a hőmérsékleti csúcsot júliusban érik el, a parti területek augusztus első felében. A páratartalom nyáron általában alacsony.
| Hely | Magasság | Hőmérséklet (°C) | Csapadék/év | Termesztési időszak (nap) |
Nyár (nap) |
Hó >25 cm (nap) | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Jan | Júl | év | ||||||
| Blindern/Oslo | 94 m | -4,3 | 16,4 | 5,7 | 763 mm | 188 | 133 | 30 |
| Lillehammer | 242 m | -9,1 | 14,7 | 2,9 | 660 mm | 165 | 108 | 110 |
| Geilo | 810 m | -8,2 | 11,2 | 1,0 | 700 mm | 127 | 67 | 162 |
| Sognefjellhytta Lomban/Sognefjell | 1413 m | -10,7 | 5,7 | -3,1 | 860 mm | 58 | 0 | 244 |
| Tønsberg | 10 m | -3,2 | 16,8 | 6,3 | 930 mm | 194 | 136 | 9 |
| Kristiansand | 22 m | -0,9 | 15,7 | 7,0 | 1380 mm | 205 | 145 | 21 |
| Sola/Stavanger | 7 m | 0,8 | 14,2 | 7,4 | 1180 mm | 215 | 144 | 0 |
| Florida/Bergen | 12 m | 1,3 | 14,3 | 7,6 | 2250 mm | 215 | 143 | 3 |
| Lærdal | 24 m | -2,5 | 14,7 | 5,9 | 491 mm | 193 | 124 | 0 |
| Molde | 20 m | 0,5 | 13,5 | 6,7 | 1640 mm | 195 | 120 | 54 |
| Kongsvoll Oppdalban/Dovrefjell | 885 m | -9,8 | 9,9 | -0,3 | 445 mm | 115 | 9 | 127 |
| Værnes/Trondheim | 12 m | -3,4 | 13,7 | 5,0 | 892 mm | 180 | 114 | 14 |
| Rørvik | 25 m | -0,9 | 12,8 | 5,6 | 1285 mm | 186 | 106 | 9 |
| Fauske | 14 m | -4,1 | 13,0 | 3,9 | 1040 mm | 163 | 95 | 88 |
| Leknes/Lofoten | 15 m | -0,4 | 12,0 | 4,9 | 1225 mm | 172 | 79 | 39 |
| Bardufoss | 76 m | -10,4 | 13,0 | 0,7 | 652 mm | 134 | 77 | 126 |
| Langnes/Tromsø | 8 m | -3,8 | 11,8 | 2,9 | 1000 mm | 139 | 65 | 160 |
| Honningsvåg | 10 m | -4,5 | 10,3 | 2,0 | 765 mm | 115 | 40 | 110 |
| Kirkenes | 10 m | -11,5 | 12,6 | -0,2 | 450 mm | 125 | 65 | 140 |
| Longyearbyen/Svalbard | 28 m | -14,6 | 6,5 | -6,0 | 210 mm | 50 | 0 | 34 |
| Termesztési időszak: Napok/év, amikor a 24 órás átlaghőmérséklet legalább 5 °C; egyes arktikus/alpesi növények akár még 0 °Con is nőnek. Nyár: Napok/év amikor a 24 órás átlaghőmérséklet legalább 10 °C; eszerint a nyár Oslóban május 12-én kezdődik, Bergenben május 21-én, Trondheimben május 21-én, Bardufossban június 11-én. Hó: Nap/év, amikor a hótakaró vastagsága legalább 25 cm; 1971–2000. | ||||||||
Hőmérsékleti rekordok szerkesztés
Az adott hónapokban valaha mért legmagasabb hőmérsékleti értékeket mutatja a következő lista:
- Január: 1989.01.28. Tafjord, Møre og Romsdal megye +17,9 °C
- Február: 1990. 02.23. Sunndalsøra, Møre og Romsdal megye +18,9 °C
- Március: 2012.03.27. Landvik, Aust-Agder megye +23,1 °C
- Április: 2000.04.29. Sarpsborg, Østfold megye +27 °C
- Május: 2012.05.25. Gvarv, Telemark megye +31,1 °C
- Június: 1970.06.20. Nesbyen, Buskerud megye +35,6 °C
- Július: 1901.07.22. Trondheim, Sør-Trøndelag megye; 1901.07.27. Oslo +35 °C
- Augusztus: 1975.08.06. Hamar (Disen), Hedmark megye; 1982.08.03. Konnerud, Buskerud megye +35 °C
- Szeptember: 1906.09.02. Byglandsfjord, Aust-Agde megye; 1958.09.01. Meråker, Nord-Trøndelag megye +28,5 °C
- Október: 2005.10.11. Molde lufthavn, Møre og Romsdal megye +25,6 °C
- November: 2003.11.06. Tafjord, Møre og Romsdal megye +21,8 °C
- December: 1998.12.01. Sunndalsøra, Møre og Romsdal megye +18,3 °C
Az adott hónapokban valaha mért legalacsonyabb hőmérsékleti értékeket mutatja az alábbi lista:
- Január: 1886.01.01. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -51,4 °C
- Február: 1881. 02.04. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -50,6 °C
- Március: 1888.03.04. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -45,1 °C
- Április: 1924.04.09. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -36,5 °C
- Május: 1971.05.01. Čoavddatmohkki, Finnmark megye -25,0 °C
- Június: 1938.06.20. Fannaråki, Sogn og Fjordane megye; 1962.06.02. Fannaråki, Sogn og Fjordane megye -12,2 °C
- Július: 1951.07.05. Fannaråki, Sogn og Fjordane megye -8,3 °C
- Augusztus: 1948.08.29. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -9,3 °C
- Szeptember: 1928.09.30. Dividalen, Troms megye -16,5 °C
- Október: 1942.10.31. Šihččajávri, Finnmark megye -34,7 °C
- November: 1904.11.28. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -41,8 °C
- December: 1885.12.31. Karasjok (Ovllá-Pierguolbba), Finnmark megye -51,3 °C[14]
Éghajlattáblázatok szerkesztés
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 13,0 | 15,0 | 22,0 | 26,0 | 30,0 | 34,0 | 35,0 | 34,0 | 27,0 | 23,0 | 14,0 | 13,0 | 35,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,0 | 2,0 | 6,0 | 9,0 | 16,0 | 20,0 | 22,0 | 20,0 | 16,0 | 10,0 | 4,0 | −1,0 | 10,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −7,0 | −7,0 | −3,0 | 1,0 | 7,0 | 11,0 | 13,0 | 12,0 | 7,0 | 4,0 | −1,0 | −5,0 | 2,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −26,0 | −25,0 | −21,0 | −16,0 | −4,0 | 1,0 | 4,0 | 2,0 | −4,0 | −11,0 | −16,0 | −24,0 | −26,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 49 | 36 | 47 | 41 | 53 | 65 | 81 | 89 | 90 | 84 | 73 | 55 | 763 |
| Havi napsütéses órák száma | 40 | 76 | 126 | 178 | 220 | 250 | 246 | 216 | 144 | 86 | 51 | 35 | 1668 |
| Forrás: The Weather Network | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,6 | 4,0 | 5,9 | 9,1 | 14,0 | 16,8 | 17,6 | 17,4 | 14,2 | 11,2 | 6,9 | 4,7 | 10,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −0,4 | −0,5 | 0,9 | 3,0 | 7,2 | 10,2 | 11,5 | 11,6 | 9,1 | 6,6 | 2,8 | 0,6 | 5,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 190 | 152 | 170 | 114 | 106 | 132 | 148 | 190 | 283 | 271 | 259 | 235 | 2250 |
| Havi napsütéses órák száma | 18 | 56 | 93 | 147 | 186 | 189 | 167 | 142 | 87 | 58 | 24 | 9 | 1176 |
| Forrás: World Meteorological Organisation, Hong Kong Observator | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,2 | 1,8 | 4,2 | 8,8 | 13,7 | 16,3 | 19,0 | 18,0 | 14,6 | 8,9 | 4,7 | 2,1 | 9,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,0 | −3,7 | −2,2 | 1,5 | 5,3 | 8,5 | 11,4 | 10,8 | 7,9 | 3,0 | −0,5 | −3,3 | 2,9 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 73 | 68 | 72 | 52 | 43 | 71 | 76 | 80 | 84 | 78 | 67 | 78 | 841 |
| Forrás: eklima.met.no;[15] Meteo-climat[16] | |||||||||||||
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Geography of Norway című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- ↑ CLIMATE: NORWAY. en.climate-data.org. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)
- ↑ Average yearly precipitation - Norway. mecometer.com. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 18.)
- ↑ Brønnøysund
- ↑ Nome
- ↑ Meteorologisk institutts historie Archiválva 2012. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ It will become wetter (angol nyelven). met.no - Norvég Meteorológiai Intézet. (Hozzáférés: 2017. szeptember 20.)
- ↑ Meteorologisk Institutt http://met.no/met/vanlig_var/nedbor.html Archiválva 2006. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Record snow in Norway – Five times as much as normal. iceagenow.info. [2017. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
- ↑ NEAR-RECORD SNOWFALL IN OSLO. norwaypost.no. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
- ↑ Record snowfall hit southwest. newsinenglish.no. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
- ↑ It will become hotter (angol nyelven). met.no - Norvég Meteorológiai Intézet. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
- ↑ Herøy climate. [2012. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
- ↑ Norgesrekorder. yr.no. [2017. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
- ↑ eKlima - Climate statistics for Norway from Meteorologisk Institutt (Norwegian Meteorological Institute), 2015. január 1. [2016. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 13.)
- ↑ Moyennes, 2017
