Trondheim

város Norvégiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 12.

Trondheim Norvégia harmadik legnagyobb városa, Sør-Trøndelag megye székhelye. A 997-ben alapított város ma az oktatás, a technikai és gyógyászati kutatás központja, több mint 30 000 tanulóval. A város lakossága 212 660 fő (2023. jan. 1.), míg Trondheim régióé 246 751 fő.

Trondheim
Régi raktárházak a folyóparton
Régi raktárházak a folyóparton
Trondheim címere
Trondheim címere
Trondheim zászlaja
Trondheim zászlaja
Közigazgatás
Ország Norvégia
Földrajzi régióTrøndelag
MegyeSør-Trøndelag megye
KözségTrondheim község
Rangmegyeszékhely
Alapítás éve997
Irányítószám7004
Testvérvárosok
Lista
Graz (1968. október – )[1][2][3]
Népesség
Teljes népesség212 660 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség2583[4] fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen321,81[4] km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 63° 26′ 24″, k. h. 10° 24′ 00″63.440000°N 10.400000°EKoordináták: é. sz. 63° 26′ 24″, k. h. 10° 24′ 00″63.440000°N 10.400000°E
Trondheim weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Trondheim témájú médiaállományokat.

A város a Nid-folyó (Nidelva) torkolatánál, a Trondheim-fjord (Trondheimsfjorden) partján fekszik. A nyári napforduló idején a Nap 03:00 és 23:40 között látható az égen, és éjszaka is igen kevéssel ereszkedik a horizont alá, tehát május 20. és július 20. között nem beszélhetünk valódi éjszakai sötétségről. A téli napforduló idején a Nap csupán 10:00 és 14:30 között látható az égen, és ekkor is csak kevéssel emelkedik a horizont fölé. Trondheim község legmagasabb pontja az 565 m magas Storheia hegy.

Trondheim éghajlata túlnyomórészt óceáni, de a környező hegyek takarják az erős partmenti szelektől. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet +35 °C (1901. július 22.), a leghidegebb érték -26,1 °C (1899-ben).

Trondheim éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)1,9−0,64,611,014,716,720,019,814,47,06,10,69,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−3,5−5,4−0,83,66,28,511,811,98,41,30,2−5,03,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)92935217526513454204782253916
Forrás: Meteorologisk institutt


Történelem

szerkesztés

A régióban már több ezer éve élnek emberek. Az ősi időkben a norvég királyokat a Trondheimben tartott népgyűlés (Øretinget) választotta meg. A Nid-folyó torkolatánál tartott gyűlésen minden szabad férfi részt vehetett. I. (Széphajú) Haraldot (860 k. – 930 k.) és fiát, I. (Jóságos) Haakont is itt választották meg. Olaf Tryggvason király 997-ben Kaupangennek nevezte el („piachely”, vagy „kereskedelmi hely”). Hamarosan azonban Nidarosnak (Nid-torkolat) kezdték hívni. Eleinte csak királyi székhely volt, később Norvégia fővárosa, egészen 1217-ig.

Leif Eriksson is itt élt 1000 körül, mint Olaf király katonai alkalmazottja.

Trondheim városa a Nid-folyó torkolatánál helyezkedik el, annak kiváló hajózási adottságai, és védett helyzetének következtében. A folyó elég mély volt a középkori hajók számára, a 17. század közepén azonban egy sár- és kőlavina lerontotta hajózhatóságát, és a kikötőt is részben megsemmisítette.

 
A Nidarosi katedrális, a folyó déli partjáról nézve

Trondheim 1152-től volt székhelye a norvég (katolikus) érsekségnek. 1537-ben a lutheránus vallás terjedése következtében az utolsó érseknek menekülnie kellett a városból.

A város több nagy tűzvészt is átélt. Mivel főként fából építkeztek, a tüzek súlyos károkat okoztak. Jelentősebb tűzvészek: 1598, 1651, 1681, 1708, 1717 (kétszer is), 1742, 1788, 1841 és 1842. Emellett számos kisebb tűzvész is sújtotta a várost. Az 1651-es tűzvész során a város határain belül az épületek 90%-a megsemmisült. Az 1681-es tűzvészt a város majdnem teljes átépítése követte, Johan Caspar von Cicignon (luxemburgi származású katonatiszt) irányítása mellett. Széles sugárutak épültek, mint például a Munkegaten, a telekhatárokat figyelmen kívül hagyva, a tűzesetek megállításának céljából.

A második világháború alatt az ország területe német megszállás alá került 1940 áprilisától egészen a háború végéig, 1945 májusáig. A németek a várost Drontheimnek nevezték, kikötőjét tengeralattjáró-támaszpontnak használták, és tervbe vették egy 250 000 fős új városrész (Neu-Drontheim) építését a várostól 15 km távolságban délkeletre.

Trondheim két legfontosabb idegenforgalmi látványossága a nidarosi katedrális (Nidarosdom) és az érseki palota (Kongsgaarden). Ezek az épületek egymás mellett állnak az óváros közepén. Az 1070-ben elkezdett hatalmas katedrális Norvégia legjelentősebb gótikus épülete és Észak-Európa legjelentősebb zarándokhelye volt a középkorban. Zarándokutak vezettek ide Dél-Norvégiából, Oslóból és a közeli svéd régiókból is. A középkorban, majd Norvégia függetlenségének 1905-ös visszaállítása óta ismét a nidarosi katedrális lett a norvég királyok koronázó temploma. Mellette található a püspöki palota, a Erkebispegården, szó szerinti fordításban a püspök kertje. Az épület alapjai a XII. századból származnak. Említésre érdemesek még a város hídjai is, köztük a Gamle Bybro.[5]

A várossal szemben, a Trondheim-fjordban található kis Munkholmen sziget kellemes kirándulóhely. Ősi bencés-rendi kolostor romjai találhatók itt, és egy középkori erődítmény és börtön, melynek leghíresebb foglya Peder Schumacher Griffenfeld dán gróf és államférfi volt, aki 1680-99 között sínylődött itt. Victor Hugo erről a korszakról írta Izlandi Han („Han d'Islande”) c. romantikus regényét.

Van egy labdarúgócsapata, a Rosenborg BK.

Testvérvárosok

szerkesztés
 
Faépületek a folyóparton

Trondheim a következő településekkel áll testvérvárosi kapcsolatban:[6]

 

A fentieken kívül további városokkal is szoros együttműködést tart fenn:

 
  1. https://www.graz.at/cms/beitrag/10021786/7771992/Trondheim.html
  2. https://www.trondheim.kommune.no/internasjonalt/
  3. https://www.graz.at/cms/ziel/7771992/DE/
  4. a b Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2011. (norvég nyelven). Statistisk sentralbyrå, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 26.)
  5. Lami Juli: Vad vízek szelíd városa. Nők Lapja, LXXV. évf. 24. sz. (2024. június 12.) 62–65. o. ISSN 0029-0963
  6. Trondheim's twin cities – Trondheim.no Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 19.)

További információk

szerkesztés