Trondheim
Trondheim Norvégia harmadik legnagyobb városa, Sør-Trøndelag megye székhelye. A 997-ben alapított város ma az oktatás, a technikai és gyógyászati kutatás központja, több mint 30 000 tanulóval. A város lakossága 212 660 fő (2023. jan. 1.), míg Trondheim régióé 246 751 fő.
Trondheim | |||
Régi raktárházak a folyóparton | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Norvégia | ||
Földrajzi régió | Trøndelag | ||
Megye | Sør-Trøndelag megye | ||
Község | Trondheim község | ||
Rang | megyeszékhely | ||
Alapítás éve | 997 | ||
Irányítószám | 7004 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 212 660 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 2583[4] fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
Összesen | 321,81[4] km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 63° 26′ 24″, k. h. 10° 24′ 00″63.440000°N 10.400000°EKoordináták: é. sz. 63° 26′ 24″, k. h. 10° 24′ 00″63.440000°N 10.400000°E | |||
Trondheim weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Trondheim témájú médiaállományokat. |
Földrajz
szerkesztésA város a Nid-folyó (Nidelva) torkolatánál, a Trondheim-fjord (Trondheimsfjorden) partján fekszik. A nyári napforduló idején a Nap 03:00 és 23:40 között látható az égen, és éjszaka is igen kevéssel ereszkedik a horizont alá, tehát május 20. és július 20. között nem beszélhetünk valódi éjszakai sötétségről. A téli napforduló idején a Nap csupán 10:00 és 14:30 között látható az égen, és ekkor is csak kevéssel emelkedik a horizont fölé. Trondheim község legmagasabb pontja az 565 m magas Storheia hegy.
Éghajlat
szerkesztésTrondheim éghajlata túlnyomórészt óceáni, de a környező hegyek takarják az erős partmenti szelektől. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet +35 °C (1901. július 22.), a leghidegebb érték -26,1 °C (1899-ben).
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,9 | −0,6 | 4,6 | 11,0 | 14,7 | 16,7 | 20,0 | 19,8 | 14,4 | 7,0 | 6,1 | 0,6 | 9,7 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −3,5 | −5,4 | −0,8 | 3,6 | 6,2 | 8,5 | 11,8 | 11,9 | 8,4 | 1,3 | 0,2 | −5,0 | 3,1 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 92 | 93 | 52 | 17 | 52 | 65 | 134 | 54 | 204 | 78 | 22 | 53 | 916 |
Forrás: Meteorologisk institutt |
Történelem
szerkesztésA régióban már több ezer éve élnek emberek. Az ősi időkben a norvég királyokat a Trondheimben tartott népgyűlés (Øretinget) választotta meg. A Nid-folyó torkolatánál tartott gyűlésen minden szabad férfi részt vehetett. I. (Széphajú) Haraldot (860 k. – 930 k.) és fiát, I. (Jóságos) Haakont is itt választották meg. Olaf Tryggvason király 997-ben Kaupangennek nevezte el („piachely”, vagy „kereskedelmi hely”). Hamarosan azonban Nidarosnak (Nid-torkolat) kezdték hívni. Eleinte csak királyi székhely volt, később Norvégia fővárosa, egészen 1217-ig.
Leif Eriksson is itt élt 1000 körül, mint Olaf király katonai alkalmazottja.
Trondheim városa a Nid-folyó torkolatánál helyezkedik el, annak kiváló hajózási adottságai, és védett helyzetének következtében. A folyó elég mély volt a középkori hajók számára, a 17. század közepén azonban egy sár- és kőlavina lerontotta hajózhatóságát, és a kikötőt is részben megsemmisítette.
Trondheim 1152-től volt székhelye a norvég (katolikus) érsekségnek. 1537-ben a lutheránus vallás terjedése következtében az utolsó érseknek menekülnie kellett a városból.
A város több nagy tűzvészt is átélt. Mivel főként fából építkeztek, a tüzek súlyos károkat okoztak. Jelentősebb tűzvészek: 1598, 1651, 1681, 1708, 1717 (kétszer is), 1742, 1788, 1841 és 1842. Emellett számos kisebb tűzvész is sújtotta a várost. Az 1651-es tűzvész során a város határain belül az épületek 90%-a megsemmisült. Az 1681-es tűzvészt a város majdnem teljes átépítése követte, Johan Caspar von Cicignon (luxemburgi származású katonatiszt) irányítása mellett. Széles sugárutak épültek, mint például a Munkegaten, a telekhatárokat figyelmen kívül hagyva, a tűzesetek megállításának céljából.
A második világháború alatt az ország területe német megszállás alá került 1940 áprilisától egészen a háború végéig, 1945 májusáig. A németek a várost Drontheimnek nevezték, kikötőjét tengeralattjáró-támaszpontnak használták, és tervbe vették egy 250 000 fős új városrész (Neu-Drontheim) építését a várostól 15 km távolságban délkeletre.
Turizmus
szerkesztésTrondheim két legfontosabb idegenforgalmi látványossága a nidarosi katedrális (Nidarosdom) és az érseki palota (Kongsgaarden). Ezek az épületek egymás mellett állnak az óváros közepén. Az 1070-ben elkezdett hatalmas katedrális Norvégia legjelentősebb gótikus épülete és Észak-Európa legjelentősebb zarándokhelye volt a középkorban. Zarándokutak vezettek ide Dél-Norvégiából, Oslóból és a közeli svéd régiókból is. A középkorban, majd Norvégia függetlenségének 1905-ös visszaállítása óta ismét a nidarosi katedrális lett a norvég királyok koronázó temploma. Mellette található a püspöki palota, a Erkebispegården, szó szerinti fordításban a püspök kertje. Az épület alapjai a XII. századból származnak. Említésre érdemesek még a város hídjai is, köztük a Gamle Bybro.[5]
A várossal szemben, a Trondheim-fjordban található kis Munkholmen sziget kellemes kirándulóhely. Ősi bencés-rendi kolostor romjai találhatók itt, és egy középkori erődítmény és börtön, melynek leghíresebb foglya Peder Schumacher Griffenfeld dán gróf és államférfi volt, aki 1680-99 között sínylődött itt. Victor Hugo erről a korszakról írta Izlandi Han („Han d'Islande”) c. romantikus regényét.
Sport
szerkesztésVan egy labdarúgócsapata, a Rosenborg BK.
Testvérvárosok
szerkesztésTrondheim a következő településekkel áll testvérvárosi kapcsolatban:[6]
|
|
A fentieken kívül további városokkal is szoros együttműködést tart fenn:
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.graz.at/cms/beitrag/10021786/7771992/Trondheim.html
- ↑ https://www.trondheim.kommune.no/internasjonalt/
- ↑ https://www.graz.at/cms/ziel/7771992/DE/
- ↑ a b Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2011. (norvég nyelven). Statistisk sentralbyrå, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 26.)
- ↑ Lami Juli: Vad vízek szelíd városa. Nők Lapja, LXXV. évf. 24. sz. (2024. június 12.) 62–65. o. ISSN 0029-0963
- ↑ Trondheim's twin cities – Trondheim.no Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 19.)
További információk
szerkesztés- Trondheim hivatalos honlapja (angolul)
- Műholdkép (Google Maps)
- Trondheim Térkép Kalauz Archiválva 2008. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kép Trondheim belvárosáról, a Nidelva folyóval
- Trondheimsbilder – Történelmi fényképek
- Lights of Trondheim – Fénykép galéria