Tromsø

	Tromsø
	Tromsø látképe a Tromsøysundet-szorossal
	; Tromsø címere
	; Tromsø címere
	Közigazgatás
Ország	Norvégia
Földrajzi régió	Észak-Norvégia
Megye	Troms megye
Község	Tromsø község
Rang	megyeszékhely
	Népesség
Teljes népesség	38 980 fő (2017)
Népsűrűség	2496 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	6,0 m
	Terület
Összesen	22,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 69° 39′ 16″, k. h. 18° 57′ 49″Koordináták: é. sz. 69° 39′ 16″, k. h. 18° 57′ 49″
	Tromsø weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tromsø témájú médiaállományokat.

Tromsø Norvégia nyolcadik legnagyobb városa, Troms megye székhelye. Itt található a világ legészakibb sörfőzdéje, botanikus kertje és planetáriuma; a város a világ legészakabbi püspökségének (katolikus egyházkormányzati egység, a Tromsøi területi prelatúra) is székhelye.

Földrajz szerkesztés

Tromsø látképe

A város központja a Tromsøya nevű szigeten található, az északi sarkkörön túl 400 km távolságra. Az elővárosi területeihez tartozik Tromsdalen (a szárazföldi területen, Tromsøya szigetétől keletre), Tromsøya sziget maradék része, és a nagy kiterjedésű Kvaløya sziget keleti része, ami Tromsøya szigetétől nyugatra található. A Tromsø-híd és egy négysávos alagút köti össze Tromsøya szigetét a szárazfölddel, a nyugati oldalon pedig a Sandnessund-híd teremt kapcsolatot Kvaløya szigetével.

Sarki fény Tromsø közelében

Éghajlat szerkesztés

A leghidegebb mért hőmérséklet -18.4 °C volt, a januári átlag csupán -4 °C. Ez az Észak-atlanti-áramlat melegítő hatásának köszönhető. A tenger közelsége csökkenti a hideget, Sommarøy, ami Kvaløya nyugati oldalán fekszik, januári középhőmérséklete -1.9 °C. A nyár viszont eléggé hűvös, a júliusi középhőmérséklet 12 °C.

Az éjféli nap május 18-tól július 26-ig van az északi horizont felett, bár nem beszélhetünk igazi sötétségről már április végétől augusztus közepéig. Ennek ellentéteként november 26. és január 15. közötti időszak, amely itt még nem a sarki éjszaka, mert bár a nap nem emelkedik a horizont fölé, délidőben nem sokkal marad alatta. Ez a 'hajnalkony' jelensége, azt jelenti, hogy a legrövidebb napokon a hajnal alkonyba csap át a nappal kiiktatásával, és késő tavasszal, ill. késő nyáron az alkony köszönti a hajnalt az éjszaka rovására (a leghosszabb napokon nincs sem hajnal, sem alkony). Kora ősszel Tromsø a sarki fények zónájának középpontjában található.

Tromsø éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	8,4	8,2	9,1	15,6	26,6	29,5	30,2	27,4	22,4	17,2	12,3	9,7	30,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−2,2	−2,1	−0,4	2,7	7,5	12,5	15,3	13,9	9,3	4,7	0,7	−1,3	5,1
Átlaghőmérséklet (°C)	−4,4	−4,2	−2,7	0,3	4,8	9,1	11,8	10,8	6,7	2,7	−1,1	−3,3	2,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−6,5	−6,5	−5,1	−2,3	2,0	6,1	8,7	7,8	4,5	0,7	−3,0	−5,4	0,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−18,3	−18,4	−17,0	−14,7	−6,5	−2,5	0,7	1,1	−4,3	−9,6	−12,5	−16,8	−18,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)	95	87	72	64	48	59	77	82	102	131	108	106	1031
Havi napsütéses órák száma	3	32	112	160	218	221	205	167	92	49	6	0	1265
Forrás: eKlima, The Weather Network, Meteorologisk institutt

Történelem szerkesztés

A Tromsøi katedrális

Tromsø környéke az utolsó jégkor óta lakott terület. A vaskorban a külső tengerparton már mind a norvégok, mind a számik (lappok) megtelepedtek. A község szárazföldi területein csak számik laktak.

Az első temploma 1252-ben épült, és akkor ez volt a világ legészakibb temploma. Ekkoriban épültek a város földbástyái, melyek a karéliai és orosz portyázóktól védtek.

Tromsø városi oklevelét 1794-ben adták ki, bár ekkoriban mindössze 80 lakosa lehetett. A 19. század folyamán megnőtt a város jelentősége, püspöki székhely lett, megalakult a tanárképző főiskola, a hajógyár és a sörfőzde is.

A sarkvidéki vadászat növekedésével 1850-re Tromsø vált ennek központjává, elvéve Hammerfest korábbi szerepét. A város élénk kereskedelmet folytatott Arhangelszktől Bordeaux-ig. A 19. század végére Tromsø lett a sarkvidéki kereskedelem legnagyobb központja, és számos sarkvidéki felfedezőút is innen indult.

A II. világháború alatt rövid ideig a norvég kormány székhelyéül szolgált. A város a háborút sérülés nélkül megúszta, bár a Tirpitz német csatahajó Tromsøy szigeténél süllyedt el 1944. november 12-én, ahol közel 1000 német tengerész vesztette életét. A háború végén a városba több száz menekült érkezett Finnmark megyéből, amit a németek a Vörös Hadsereg offenzívájától való félelmükben kitelepítettek és leromboltak.

A világháború után a város gyors növekedésnek indult, 1964-ben megnyílt a repülőtér, majd a Tromsøi Egyetem is. A népesség gyarapodása igen nagyarányú volt, némelyik évben az 1000 főt is meghaladta.