Nome

Nome (inupiat nyelven Sitnasuaq) a 20. század elején Alaszka legnépesebb városa volt, lakossága az aranyláz elmúltával a 12 488 főről (1900-as mérés) 3576-ra csökkent (2008-as adat). A Seward-félsziget déli partján helyezkedik el.

Nome
Az Iditarod verseny (A világ legnagyobb kutyaszánhúzó versenyének) végét jelző kapu
Nome pecsétje
Közigazgatási adatok
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Állam	Alaszka
Megye	Nome Census Area
Alapítás éve	1898 (Anvil City néven)
Kormányzati típus	council-manager
Polgármester	Denise Michels
Irányítószám	Lista 99762
Körzethívószám	907
Népesség
Népesség	3699 fő (2020. ápr. 1.)
Népsűrűség	107,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	6,0 m
Terület	55,9 km²
- ebből vízi	23,5 km²
Azonosítók
GNIS	1407125 2419435
GeoNames	5870133
Elhelyezkedése
é. sz. 64° 30′, ny. h. 165° 24′64.5, -165.4
Nome honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Nome témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

Az európai telepesek megérkezéséig Alaszka nyugati partjának ezen részét inupiatok lakták, de állandó településük nyomaira eddig nem bukkantak. 1898-ban három svéd, Jafet Lindberg, Erik Lindblöm és John Brynteson aranyat fedezett fel az Anvil-patakban. A lelet híre még azon a télen eljutott Klondike-ba. 1899-ben az új város lakossága már tízezer fő volt. Ebben az évben újabb lelőhelyet találtak, a tengerparton. 1900 tavaszán Seattle és San Francisco kikötőiből több ezer aranyásó indult északra; sátorvárosuk a Rodney-foktól a Nome-fokig húzódott, 48 km hosszan. Az 1900-as népszámláláskor 12 488 főt írtak össze, ezzel Nome volt Alaszka legnagyobb városa. A huszadik század első évtizedében lakossága valószínűleg a húszezret is elérte.

1925-ben a területen diftériajárvány tört ki. A megfékezéséhez szükséges oltóanyagot kutyaszánokkal juttatták el a több mint ezer kilométerre lévő Nenanából Nome-ba, mindössze öt és fél nap alatt, a legkeményebb időjárási körülmények között. Az ún. szérumfutás (1925 serum run to Nome vagy Great Race of Mercy) emlékére rendezik az Iditarod kutyaszánhajtó-versenyt 1973 óta (részben azonos útvonalon), valamint az eredeti útvonalat bejáró Serum Run 25 túrát, 1997 óta.

A második világháború alatt a land-lease program keretében a Szovjetunióba hadianyagot szállító repülőgépek utolsó állomása Nome volt, ahol csapatok is állomásoztak; a jelenlegi repülőtér kifutópályája ekkor épült, a várostól közvetlenül nyugatra.

Az 1905-ös és 1934-es tűzvészek és az 1900-as, 1913-as, 1945-ös és 1974-es viharok Nome eredeti épületeinek túlnyomó részét elpusztították. Az egykori fogadó, a Discovery Saloon ma magántulajdonban van, de helyreállítása után a város nevezetességévé válhat.

A város neve

A Nome-fok egy félreértés eredményeként kapta a nevét, az 1850-es években: egy brit térképész a Bering-szoroson hajózó és arról térképet készítő tiszt egyik jelölését olvasta félre. Az eredetin a még névtelen fok mellett a ? Name (? név) jelzés olvasható, melyet a térképkészítő C. Nome-nak (C[ape] Nome, vagyis Nome-fok) olvasott.

1899 februárjában a mai város közelében földterülettel bíró és bányászati jogokra igényt tartó 42 aranyásó megegyezett, hogy táboruk nevét Nome-ról Anvil Cityre változtatják, hogy ne lehessen összekeverni a majd' húsz kilométerre fekvő Nome-fokkal, illetve a 6,5 km-re fekvő Nome-patakkal. Az Egyesült Államok Postahivatalának itteni kirendeltsége azonban nem volt hajlandó nevet változtatni, mivel az Anvil nagyon hasonlított a Yukon alsó folyásánál fekvő Anvik falu nevére. Amikor a Nome-patak mellett egy másik településkezdemény is létrejött, szintén Nome City néven, az anviliek attól tartottak, a posta oda költözik, így az eredeti név használata mellett döntöttek.

Egy másik magyarázat szerint a Nome-fok, és így a város neve a norvégiai Nome város nevéből származik.

A Main Street 1899 szeptemberében

Népesség

2010	3 598
2020	3 699

További információk

• Nome - ExploreNorth (angolul)