„Rákosi-korszak” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít |
|||
11. sor:
[[1950]] és [[1953]] között 1 millió embert vontak [[ügyészi eljárás]] alá, minden második ellen vádat is emeltek. 40 ezren voltak [[rendőri őrizet]]ben, illetve internálva, közel 13 ezer főt (két és fél ezer családot) pedig egyszerűen kitelepítettek, kitiltottak [[Budapest]]ről. Egy 1953. június 1-jei állapotfelmérés szerint Magyarországon 40 734 fő volt bebörtönözve politikai okokból.
[[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] 1953 márciusi halála után szinte azonnal Rákosi politikailag súlyosan meggyengült, Moszkvába rendelték, ahol önkritikát kellett gyakorolnia (igaz szűk körben, nem nyilvánosan), illetve enyhítenie a terroron és saját vezetői stílusán; gyakorlatilag a rendszere megbukott (a miniszterelnökségről le kellett mondania), de továbbra is kulcspozícióban maradhatott. A bekövetkező változások során hozott [[közkegyelmi rendelet]] több százezer embert érintett a magyar társadalomban.<ref>[http://www.tte.hu/tallozo/43-szemle/7741-amnesztia-a-kommunistak-stilusaban Amnesztia a kommunisták stílusában]</ref><ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/kulakok_kitelepitesek/ Hantó Zsuzsa: Kulákok, kitelepítések]</ref> Innentől váltakozó sikerű hatalmi harcokba bonyolódott [[Nagy Imre (
Rákosi [[1956]]. [[július 26.|július 26-án]] rövid gyógykezelés céljából a [[Szovjetunió]]ba repült, ahonnét a politikai légkör (a [[Rajk-
[[Kádár János (politikus)|Kádár János]] az [[1956-os forradalom]] leverése után a [[Rákosi Mátyás]] köré kiépített erőltetett [[személyi kultusz]]t, illetve az általa alkalmazott módszereket és erőszakot tette felelőssé az „ellenforradalom” kirobbanásáért.
|