„Macskaalkatúak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
47. sor:
A '''macskafélék''' ''(Felidae)'' az [[emlősök]] osztályába, azon belül a [[ragadozók]] rendjébe tartozó család. [[Ausztrália (kontinens)|Ausztrália]] (ide később az ember telepítette be őket) és [[Antarktika]] kivételével minden kontinensen és a legtöbb szigeten jelen vannak. Csodás alkalmazkodóképességük és vadásztechnikáik lehetővé tették azt, hogy minden élőhelyen kiválóan boldoguljanak, a trópusi esőerdőktől egészen a kopár sivatagokig. Megjelenésük is sokféle lehet: vannak kistermetü, fáramászó, karcsú vadászok, ugyanakkor hatalmas, erőteljes fajaik is léteznek.
A [[macska|
=== Hiénafélék ===
{{bővebben|Hiénafélék}}
A '''hiénafélék''' ''(Hyaenidae)'' a [[ragadozók]] ''(Carnivora)'' [[Rend (rendszertan)|rendjének]] egy [[Család (rendszertan)|családja]]; mindösszesen négy fajjal. Bár a macskaalkatúak ''(Feliformia)'' alrendjébe tartoznak és fejlődéstörténetileg a [[cibetmacskafélék]]kel ''(Viverridae)'', a [[mongúzfélék]]kel ''(Herpestidae)'' és a [[macskafélék]]kel ''(Felidae)'' mutatnak rokonságot, megjelenésük kifejezetten [[Kutyafélék|kutyaszerű]]: a lábuk hosszú, tompa karmaikat nem tudják visszahúzni.
Törzsük hátrafelé lejt. Nyakukon, hátukon sörény van. A hiénafélék jellemzője a [[nőstény]]ek ivarszerveinek a hímivarszervekhez való hasonlatossága, melynek eredményeként korábban [[Hermafrodita (biológia)|hermafroditáknak]] hitték őket. Anális mirigyeik vannak, melyek váladékát területjelölésre használnak. Fogazatuk, állkapcsuk és rágóizmaik a [[cibethiéna]] ''(Proteles cristatus)'' kivételével kifejezetten erősek, ugyanis míg a cibethiéna elsősorban [[termeszek]]et fogyaszt, a többi hiénafaj nagy testű állatokat zsákmányol. [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrikától]] [[India|Indiáig]] honosak.
| |||