„Hannah Arendt” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
| képaláírás =
}}
'''Hannah Arendt''' (születési neve: Johanna Arendt) (Linden /ma [[Hannover]] része/, [[1906]]. [[október 14.]] – [[New York]], [[1975]]. [[december 4.]]) [[németek|német]] [[zsidók|zsidó]] származású [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[filozófia|filozófus]], [[politikafilozófia|politikai filozófus]], [[történelem|történész]], [[író]], a [[20. század|huszadik század]] egyik legnagyobb hatású gondolkodójgondolkodója, a [[totalitarianizmus|totalitárius rendszerek]] kutatója.
 
==Gyermekkora==
27. sor:
1944–1946-ban a ''Conference on Jewish Relations'' kutatócsoportjának volt a vezetője, majd a ''Salma Schocken'' könyvkiadó vezető lektora 1949-ig. A Zsidó kultúra újjáépítésével foglalkozó szervezet ''(Jewish Cultural Reconstruction)'' élén állt 1948 éa 1952 között, amely a kutatás céljából Németországba vitt, a nácik által elkobzott és az amerikai megszállási zónában megtalált kulturális javakat, elsősorban könyveket, régi kéziratokat és kultúrtárgyakat szerezte vissza. Ilyen küldetésben járt Arendt 1949–50-ben, a [[második világháború|háború]] után először, Némegországban. Tapasztalatait megírta a ''The Aftermath of Nazi Rule (Besuch in Deutschland)'' híressé vált tanulmányában. 1951-ben amerikai állampolgár lett és ebben az évben jelent meg fő műve, a ''Totalitarizmus gyökerei'', és ennek köszönhette, hogy jelentős politika- és társadalomtudományi teoretikusként ismerték el. [[Princetoni Egyetem|Princetoni]] és [[Harvard Egyetem|Harvard]] vendégprofesszúrák után 1953-ban a Brooklyn College New Yorkban kapott tanári állást. 1958-ban a Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung levelező tagjává választották.
 
1961-ben újságíróként vett részt [[Adolf Eichmann]] perén [[Jeruzsálem]]ben. Riportja a New Yorkerben jelent meg először,<ref>{{cite web|url=http://www.newyorker.com/magazine/1963/02/16/eichmann-in-jerusalem-i |title= Eichmann in Jerusalem|year=1963|author= Hannah Arendt|publisher=The New Yorker |accessdate=2017-9-29|language=angol}}</ref>, majd könyv formájában is kiadták ''Eichmann in Jerusalem'' címmel. A könyv botránykő lett [[Izrael]]ben, mert elmarasztó véleményt írt a zsidó tanácsokról. Bár Arendt hangsúlyozta, hogy a tanácsok terror nyomása alatt működtek, és elsősorban embereket akartak megmenteni, de akaratlanul is segítették a [[holokauszt]]ot.<ref>{{cite web|url=http://www.taz.de/!365212/ |title= Hanna Arendt wird in Israel gehasst |year=2006|author=Tsafrir Cohen|publisher=Die Tageszeitung|accessdate=2017-10-1|language=német}}</ref>
A leghíresebb, ''A totalitarizmus gyökerei'' című művében (''Elemente und Ursprünge der totalen Herrschaft'' / ''The Origins of Totalitarianism'') a totalitárius diktatúrák jellemzőit és eredetét elemzi. Így a [[náci]] Németország és a [[kommunista]] Szovjetunió közé gyakorlatilag egyenlőségjelet tesz.