„Hannah Arendt” változatai közötti eltérés

| képaláírás =

}}

 

==Gyermekkora==

1944–1946-ban a ''Conference on Jewish Relations'' kutatócsoportjának volt a vezetője, majd a ''Salma Schocken'' könyvkiadó vezető lektora 1949-ig. A Zsidó kultúra újjáépítésével foglalkozó szervezet ''(Jewish Cultural Reconstruction)'' élén állt 1948 éa 1952 között, amely a kutatás céljából Németországba vitt, a nácik által elkobzott és az amerikai megszállási zónában megtalált kulturális javakat, elsősorban könyveket, régi kéziratokat és kultúrtárgyakat szerezte vissza. Ilyen küldetésben járt Arendt 1949–50-ben, a [[második világháború|háború]] után először, Némegországban. Tapasztalatait megírta a ''The Aftermath of Nazi Rule (Besuch in Deutschland)'' híressé vált tanulmányában. 1951-ben amerikai állampolgár lett és ebben az évben jelent meg fő műve, a ''Totalitarizmus gyökerei'', és ennek köszönhette, hogy jelentős politika- és társadalomtudományi teoretikusként ismerték el. [[Princetoni Egyetem|Princetoni]] és [[Harvard Egyetem|Harvard]] vendégprofesszúrák után 1953-ban a Brooklyn College New Yorkban kapott tanári állást. 1958-ban a Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung levelező tagjává választották.

 

A leghíresebb, ''A totalitarizmus gyökerei'' című művében (''Elemente und Ursprünge der totalen Herrschaft'' / ''The Origins of Totalitarianism'') a totalitárius diktatúrák jellemzőit és eredetét elemzi. Így a [[náci]] Németország és a [[kommunista]] Szovjetunió közé gyakorlatilag egyenlőségjelet tesz.