„Vata-féle lázadás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
5. sor:
[[Fájl:Szabadság híd – Gellért-hegy – sirály.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Gellért-hegy]]]]
 
[[Péter magyar király|Orseolo Péter]] ellen 1045-ben két összeesküvés is szerveződött. Az elsőt Viska valamint Buja és Bonyha (az [[erdély]]i [[Gyula (méltóság)|Gyula]] két fia, [[Sarolt fejedelemasszony]] unokaöccsei) vezették. Céljuk [[Vazul]] fiainak az országba való visszahívása volt. Árulás folytán lelepleződtek, az összeesküvőket Péter kivégeztette vagy megvakítatta. A második összeesküvést [[Szent Gellért|Gellért]] [[Csanádi Püspökség|csanádi püspök]] vezette, ő is az oroszországi száműzetésben élő Vazul fiaknak, [[I. András magyar király|Andrásnak]] (későbbi I. András magyar király) és [[Levente (herceg)|Levente hercegnek]] ajánlotta fel a magyar trónt. A hercegek elfogadták a felkérést és [[1046]]-ban haza indultak. Egy évvel korábban a [[Békés vármegye]]i Vata nemzetségfő vezetésével nagy kiterjedésű lázadás kezdődött Péter uralma ellen. András és Levente [[Abaújvár]]ra érkezésekor az elégedetlenkedő nép azt kérte tőlük, engedjék meg, hadd éljen a nép pogány módra, hadd ölhessék meg a papokat, dönthessék romba a templomokat, vethessék el a keresztény hitet – írja a későbbi (14. századi) krónika, mivel egykorú forrás nem számol be részletesen az eseményekről. A hercegek elfogadták a követeléseket a Péterrel szembeni harcért cserébe. A Vazul fiak és Vata lázadása hamar elsöpörte Péter uralmát, 1045 őszére a [[Duna|Dunáig]] birtokba vették az országot. A Képes Krónika szerint a pogányok feldúlták a templomokat, megölték a papokat. 1045 szeptember 24-én a hercegek elé menő [[Szent Gellért|Gellért püspök]]öt is elfogták és a [[Gellért-hegy|róla elnevezett hegyről]] letaszították, halálának oka a politikai ambíciók voltak. A nyugatra menekülő Pétert sikerült elfogni és megvakították, hogy az uralkodásra alkalmatlan legyen. 1045 végén Levente ismeretlen körülmények között meghalt és testvérét I. András néven királlyá koronázták. Eddig volt érdeke Andrásnak a Vatával kötött szövetség. Koronázása után nyomban hozzákezdett a pogány mozgalom visszaszorításához.<ref name="Mitták:Ferenc:"> {{cite book |author= [[Mitták Ferenc]] |title= Képes magyar história. |publisher= TKK Debrecen |idisbn= ISBN 978-963-596-629-5}} </ref>
 
A [[Képes krónika]] szerint: »''megparancsolta tehát az egész nemzetének fejvesztés terhe mellett, hogy hagyják el a pogány szokást, amit előbb engedélyezett nekik, térjenek vissza Krisztus igaz hitére, és mindenben ama törvény szerint éljenek, amelyre [[I. István magyar király|Szent István király]] oktatta őket.''«<ref>Képes Krónika – Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978, Budapest, ''Fordította és a szövegmagyarázatokat összeállította Geréb László''</ref>