Wikipédia

„Ábrahám (Terah fia)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
38. sor:
Ábrahám nevére többször is utal a [[Héber Biblia]], de életének történetét a Teremtés könyve mutatja be. Ábrahám életútja a 11. fejezet 26. versétől kezdve bontakozik ki. A fejezet Noé gyermekének, [[Sém (Biblia)|Sémnek]] az utódait sorolja fel, magába foglalva [[Héber (Biblia)|Hébert]] is, a héber nép névadóját. Sém leszármazottait a fejezet egészen Ábrahámig vezeti. Az ősatya története a 25. fejezet 10. verséig tart.
 
Ábrahám apja [[Terah]] volt, aki a khaldeai [[Ur]] városából származott, amelyet a legtöbb történész a khaldeaiak uralma alatt álló [[Mezopotámia|dél-mezopotámiai]] területre tesz.<ref name="arch">[http://biblicalarcheology.net/?p=173 Biblical Archeology - A bibliai próféták]</ref> Egyes megközelítések szerint viszont a khaldeus Ur az észak-mezopotámiai [[Şanlıurfa (település)|Urfára]] utal. A város lakói mind a mai napig hagyományosan Urfát tartják Ábrahám szülővárosának. Ugyancsak mások a letűnt [[Urkes]] települést vélik az igazi khaldeus Urnak.<ref name=arch/> További kutatások rámutattak, hogy a ''khaldeus'' szó másra is utalhat. Egyrészt a korabeli Mezopotámiában ''khaldisz'' névvel illették az istenek egy csoportját, másrészt pedig az [[Urartu]]ban beszélt nyelvet is khaldeainak mondták.<ref name=arch/> Ábrahám Urból [[Harrán|Hárán]] vidékére költözött, amelynek közelében található Urfa és Ura, mint a khaldeus Ur lehetséges megfelelői. Sőt, [[Nuzi]], [[Ebla]] és [[Ugarit]] kőtábláin fennmaradtak utalások egy északon fekvő Ur nevű településre.<ref>[http://www.bibleandscience.com/bible/books/genesis/ur.htm IBSS - Genesis 11-12: Where was Abraham's Ur?]</ref> Hárán vidékén egyébként több olyan történelmi település neve is fennmaradt, amelyek Ábrahám őseinek nevét viselik (például: Péleg, Sérug, Nákhor és Tháré).<ref>{{cite book |last= Achtemier |first= Paul J. |title= Harper's Bible Dictionary |year= 1985 |publisher= Harper and Row |language= angol |idisbn= ISBN 0-06-069863-2 |pages= 373}}</ref><br />
Ábrám a khaldeus Urban veszi feleségül [[Sára (Ábrahám felesége)|Szárait]], aki ugyan rangjához méltó, de magtalan, és még Ur városában hal meg bátyja, Hárán, [[Lót]] apja.<ref name="auto_0mqQ9Kr9zgAv3uY6SJ2xVw">[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_11.htm Teremtés könyve 11:28]</ref> Ábrám az Úr parancsára innen indult el az ígéret földjére, [[Kánaán]]ba. A közeli Hárán vidékén telepedett le, a [[Khabur (folyó)|Habor]] folyó partján álló ''Carrhae'', azaz [[Harrán]] városában. Itt halt meg Ábrám apja életének 205. évében.
 
84. sor:
Amikor az Úr megígérte a 99 éves Ábrahámnak, hogy fiú gyermeke fog születni az ugyancsak idősödő Sárától, nevetni kezdett, és Sára sem akarta elhinni, hogy még gyermeket fog szülni. Mégis Szodoma és Gomorra pusztulása után az Úr meglátogatta Sárát, aki fiú gyermeket fogant, és Ábrahám 100. életévében világra is hozta gyermekét, [[Izsák (Ábrahám fia)|Izsákot]]. A fiú neve azt jelenti hogy ''nevetni fog'', utalva arra, hogy szülei is csak nevettek születésének lehetőségén. Sára és Ábrahám közös gyermeke pedig megpecsételte [[Hágár (Biblia)|Hágár]] és [[Izmael (Ábrahám fia)|Ismáel]] sorsát Ábrahám táborában. Sára arra kérte férjét, hogy küldje el az egyiptomi szolgálót és gyermekét. Ábrahám az Úr tanácsát meghallgatva kenyeret és vizet adott Hágárnak, majd elbocsátotta őt táborából.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_21.htm Teremtés könyve 21:1-21]</ref>
 
Évekkel Izsák születését követően az Úr parancsot adott Ábrahámnak, hogy hűsége jeléül áldozza fel neki egyetlen fiát Mória földjén. [[Iosephus Flavius]] szerint Izsák ekkor 25 éves volt,<ref>{{cite book |last= [[Josephus Flavius|Flavius, Josephus]] |title= [http://www.interhack.net/projects/library/antiquities-jews/b1c13.html Antiquities of the Jews] |language= angol |idisbn= ISBN 1-58827-612-0}}</ref> míg a [[Talmud]] tanítása szerint 37. életévét töltötte be. Ábrahám nehéz szívvel engedelmeskedett az Úr akaratának, és három napon keresztül vándorolt, hogy elérje az Úr által kijelölt hegytetőt. Amikor a hegy lábához értek Ábrahám megparancsolta szolgálójuknak, hogy várja meg őket, amíg ők elvégzik az áldozatot. Izsák vitte hátán azt a fát, amelyen apja őt akarta feláldozni, és nem értette, hogy hol van a bárány, amelyet áldozatul akarnak bemutatni az Úr előtt. Ábrahám azt felelte, hogy majd az Úr ad egyet. <br />
Amikor Ábrahám majdnem feláldozta gyermekét, az Úr angyala megakadályozta őt, és helyette egy kost adott neki az áldozathoz. Ábrahám ezzel bizonyította feltétlen hitét és hűségét az Úr előtt, és ezért a mindenható ismét ígéretet tett rá, hogy utódai nagy nemzetté válnak majd. Az áldozat bemutatása után Ábrahám és Izsák nem tértek vissza azonnal táborukba, Sárához, hanem Ábrahám szolgálóihoz, [[Beer-Sheva|Beersebába]] ment. Itt volt Ábrahám harmadik feleségének, [[Ketúrá]]nak tábora, és itt lakott Izsák jövendőbeli felesége, [[Rebeka (Biblia)|Rebeka]] is.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_22.htm Teremtés könyve 22. fejezet]</ref>
 
102. sor:
Az Ószövetségben Ábrahám Isten első követője, ezért ő a vallás kútfeje, tőle ered a zsidó hit.<ref>[http://www.newadvent.org/cathen/01051a.htm Catholic Encyclopedia - ''Abraham, Viewpoint of Old Testament'']</ref> Az Ótestamentum sorai úgy emlékeznek meg [[Jahve|Jahvéról]], mint ''Ábrahám Istenéről''. Ábrahám egész népe így nevezi az Urat, ahogyan arra Eliézer is utal a Teremtés könyvében, amikor Istenhez fohászkodik, hogy rátaláljon az Izsákhoz illő feleségre: "Uram! Én uramnak Ábrahámnak Istene, hozd elém még ma, és légy kegyelmes az én uram Ábrahám iránt."<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_24.htm Teremtés könyve 24:12]</ref> A kor többi [[isten]]étől megkülönböztetve később is találhatunk utalásokat Ábrahámra az Ószövetségben. A Teremtés könyve 26:24-ben például maga az Úr nevezi magát ''Ábrahám Istenének ''Izsák előtt.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_26.htm Teremtés könyve 26:24]</ref> Jákob is ugyanígy emlékezik meg az Úrról,<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_31.htm Teremtés könyve 31:42]</ref> és [[Mózes]]t is emlékezteti az Úr a [[Mózes második könyve|Kivonulás könyvében]], hogy a vallás Ábrahámtól ered.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_2_3.htm Kivonulás könyve 3:6]</ref>
[[Fájl:Pieter Pietersz. Lastman 001.jpg|thumb|350px|right|"Hágár elbocsátása", [[Pieter Lastman|Pieter Pietersz Lastman]] festményén, 1612]]
A zsidó hagyomány a [[Tóra|Tórában]] és más [[rabbi]]nikus tanításban is kiemeli Ábrahám ''tíz próbatételét''. Az Ószövetségben csak néhány utalás fedezhető fel ezekre a próbákra. Ilyen a [[Mózes harmadik könyve|Számok könyvének]] 14:22 verse, és [[Jób könyve|Jób könyvének]] 19:3 verse.<ref>[http://www.biblia.hu/biblia_k/k_18_19.htm Jób könyve 19:3]</ref><ref>{{cite book |last= Kugel |first= James L. |title= Traditions of the Bible |publisher= 1998 |idisbn= ISBN 0-674-79151-7 |pages= 308}}</ref> Noha a zsidó Biblia-magyarázatokban legtöbbször feltűnik a tíz próbatétel, abban nincs teljes egyetértés, hogy pontosan melyik az a tíz esemény, amellyel az Úr próbára teszi Ábrahám hitét. Egyes megközelítések szerint az Úr Ábrahámot hét próbának vetette alá tíz helyett. Ennek abban van jelentősége, hogy a különböző leírásokban is hét próba egyezik meg. Ez a hét próba a következő:<ref>{{cite book |last= Kugel |first= James L. |title= Traditions of the Bible |publisher= 1998 |idisbn= ISBN 0-674-79151-7}}</ref>
# Az első próba ''Ábrám elhívása'', azaz a [[Lech Lecha]], amikor az Úr felszólítja Ábrámot, hogy hagyja el családját és rokonait, és induljon el [[Kánaán]] földjére.
# Az ígéret ellenére Kánaán földjén hamarosan aszály és éhínség pusztít, ezért kénytelen Egyiptomba menekülni.
147. sor:
Azok a kutatók, akik Ábrahám történelmi gyökereit kutatják, egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben. Már az ősatya időbeli behatárolása is jelentős kihívást jelent. A [[mazoretikus szövegek|mazoretikus]] [[Tóra]] szerint Ábrahám 1948 évvel a bibliai teremtés után született, és 175 évig élt.<ref>[http://www.bible.ca/b-bible-chronology-hasel.htm A Teremtés könyvének kronológiája]</ref> Ez a [[zsidó naptár|zsidó időszámítás]] szerint azt jelenti, hogy az ősatya Kr. e. 1812-től 1637-ig élt. A [[Jubileumok könyve]] szerint Ábrahám a teremtés után 1876 évvel született és 534 évvel a kivonulás előtt.<ref>[http://wesley.nnu.edu/biblical_studies/noncanon/ot/pseudo/jubilee.htm Jubileumok könyve 11:14]</ref> A Teremtés könyvének [[szamaritánusok|szamaritánus]] változata nagyjából megegyezik a Jubileumok könyvében található időszámítással egészen az [[özönvíz (mitológia)|özönvízig]]. A nagyrészt 100 éves eltérés eredményeként a szamaritánusok szerint Ábrahám 2247 évvel a teremtés után született.<ref>[http://jewishencyclopedia.com/view.jsp?artid=110&letter=S&search=Samaritan%20Torah#437 Mózes öt könyvének szamaritánus verziója a Zsidó Enciklopédiában]</ref> A görög [[Septuaginta]] pedig minden pátriárka születési idejét mintegy 1000 évvel kitolja, vagyis Ábrahám születését 3312 évre teszi a teremtést követően.<ref>[http://www.bible.ca/b-bible-chronology-hasel.htm Bibliai kronológia]</ref>
 
A különböző Biblia-értelmezések hagyományos kormeghatározása mellett az elmúlt évszázadban nagy figyelmet fordítottak az ábrahámi kor valós meghatározására. Pedig már Ábrahám eredeti személyiségét is nehéz megállapítani. Gyakran az [[amoriták]] elöljárójaként emlegetik,<ref>[http://www.biographybase.com/biography/Abraham.html Ábrahám életrajza a Biography base oldalon]</ref> vagy egy nagyszabású [[szemita]] vándorlás vezetőjeként Mezopotámiában.<ref>[http://www.experiencefestival.com/abraham_-_modern_historical_criticism Ábrahám - modern történelmi kritika]</ref> Egyes vélemények szerint Ábrahám valójában egy [[Hold]] istenség volt, hiszen Ur és Harrán vidékén népszerű volt a Hold-kultusz.<ref>{{cite book |last= Van Seters |first= John |title= Abraham in History and Tradition |year= 1975 |publisher= Yale University Press |language= angol |idisbn= ISBN 0-300-01792-8}}</ref> A különböző vélemények abban egyetértenek, hogy Ábrahám alakja szorosan összefonódik Hebron vidékével. Ezt támasztják alá az ősatyáról szóló irodalmi leírások és a helyi történetek, legendák is. Az Ábrám/Ábrahám kettős elnevezés azt az elméletet is felvetette, hogy a Biblia elbeszélése esetleg két kivételes ember történetét írja le. Ez azonban nem magyarázza meg Sára és Szárai névkettőzését.
 
A történelmi Ábrahám körül kialakult vita több mint egy évszázaddal ezelőtt kezdődött, amikor az [[ékírás]]t megfejtették. Ekkor egy brit Mezopotámia-kutató, ''Theophilus G. Pinches'' a 19. század végén lefordította a [[British Museum]] Spartoli gyűjteményében található babiloni kőtáblákat. Ekkor találtak rá az úgynevezett khédorlaomeri szövegekre, amelyek a Teremtés könyvének 14. fejezetének korai formáját tartalmazzák.<ref>{{cite book |last= Pinches |first= Theophilus G. |title= [http://www.fullbooks.com/The-Religion-of-Babylonia-and-Assyria.html The Religion of Babylonia and Assyria] |year= 1906 |publisher= BiblioBazaar |language= angol |idisbn= ISBN 1-4346-8971-9}}</ref> A szerző feltehetőleg zsidó származású volt, és [[akkád nyelv]]en írt. A Kr. e. 600-700 közé datált kőtáblák a Sziddim völgyében vívott csata királyai közül hármat neveznek meg. Ez azért rendkívül fontos a tudomány számára, mert a Teremtés könyvének ez az egyetlen olyan fejezete, amely Ábrahámot történelmi eseményekhez illetve személyekhez köti. A korabeli Biblia-kutatók úgy vélték, hogy nincsen más dolguk, mint pontosan behatárolni Ábrahám történelmi kortársait, és ezzel fény derül az ősatya valódi korára. Viszont az archeológia és a nevek nyelvészeti vizsgálata nem bizonyult egyszerű feladatnak. [[1887]]-ben ''Eberhard Schrader'' volt az első, aki felvetette, hogy a bibliai Amrafel a nagy babiloni uralkodó, [[Hammurápi]] nevének felelhet meg.<ref>{{cite book |last= Pinches |first= Theophilus G. |title= [https://books.google.hu/books?id=6reJibJ3V60C&pg=PA209&lpg=PA209&dq=Eberhard+Schrader+Hammurabi&source=bl&ots=vYFMsTxf3J&sig=wG2KqYNdkcItOsZde74f-wF5aGw&hl=hu&ei=H-EoSpnHItGJsAbRsr3JCQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=9 The Old Testament in the Light of the Historical Records and Legends of Assyria and Babylonia] |year= 1902 |publisher= Adamant Media Corporation |language= angol |idisbn= ISBN 1-4212-6821-3 |page= 209}}</ref> [[1915]]-re a tudósok nagy része meg volt győződve arról, hogy a bibliai Amrafel valóban Hammurápi nevének felel meg.<ref>{{cite book |last= MacKenzie |first= Donald A. |title= [http://www.sacred-texts.com/ane/mba/mba17.htm Myths of Babylonia and Assyria] |year= 1915 |publisher= Kessinger Publishing |language= angol |idisbn= ISBN 1-4179-7643-8 |page= 247}}</ref> Az ékírás sajátságaiból kiindulva elhagyták az első ''h'' hangot, és az így keletkező ''Ammurápi'' már hasonlított a latinosan írt ''Amraphel'' névhez. William Foxwell Albright ezután igyekezett pontosítani Hammurápi uralkodásának idejét, amelyet a Kr. e. 18. századra tett.<ref>[http://www.varchive.org/ce/hammurabi.html Hammurabi and the revised chronology]</ref> Ez korábbi éveket jelöl meg, mint a hagyományos bibliai leírások. A kutatásba teológusok és más vallásos szakértők is bekapcsolódtak, akik igyekeztek kihangsúlyozni, hogy a Biblia évszámai nem feltétlen fedik a valóságot. Schrader illetve Pinches elméleteivel szemben ők egy Kr. e. 23. századi asszír uralkodóval igyekezték összhangba hozni Ábrámot. Később ''Michael Astour'' állt elő egy meglehetősen újszerű megközelítéssel. A Teremtés könyvének 14. fejezetét úgy magyarázta, mint a [[babiloni fogság]]ban élő zsidók Babilon-ellenes propagandáját.<ref>{{cite book |last= Freedman |first= David Noel |title= Anchor Bible Dictionary |year= 1992 |publisher= Bantam Doubleday Dell Publishing Group, Inc. |language= angol |idisbn= ISBN 0-385-42583-X}}</ref> Ennek alapját szintén a khédorlaomeri szövegek jelentették. A kőtáblákon és a Bibliában szereplő uralkodókat nagyrészt [[Asszíria|asszír]], [[Khaldea|khaldeus]] és [[hettiták|hettita]] királyokkal azonosították a kutatók illetve Astour maga. A bibliai neveknek megfeleltetett királyok mindegyike elfoglalta hosszabb-rövidebb időre Babilont, és elnyomták, kirabolták és sanyargatták az ott élőket, köztük a zsidókat is. Ebben a környezetben egy vallási köntösben megjelenő bírálat valóban megállhatja a helyét.
 
A khédorlaomeri szövegek után rábukkantak az ''Abi-ramu'' névre egy [[babilon]]i szerződésen a Kr. e. 2000-ből,<ref>[http://www.newadvent.org/cathen/02179b.htm Catholic Encyclopedia - Babylon]</ref> amely egyes elméleteket alátámasztott, másokat elhalványított. Több mint 4000 évvel Ábrahám feltételes életét követően természetesen szinte lehetetlen bármilyen konkrétumot találni az ősatyára vonatkozólag. A hosszas kutatások eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze:
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ábrahám_(Terah_fia)”