„Örökös főispán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
|||
1. sor:
Az '''örökös főispán''' ([[latin nyelv|latin]]: ''supremus et perpetuus comes'') olyan főispán, aki a tisztségét azért töltötte be automatikusan, mert valamilyen főpapi vagy országos világi méltóságot kapott.<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |id=ISBN 963 282 202}}</ref>
Elsőnek [[1270]]-ben az esztergomi érsek lett [[Esztergom vármegye]] örökös főispánja.
A [[14. század]]ban a [[Macsói bánság|macsói bán]]i címet kapcsolták össze [[Bács vármegye|Bács]], [[Bodrog vármegye|Bodrog]], [[Baranya vármegye|Baranya]], [[Szerém vármegye|Szerém]] és [[Valkó vármegye|Valkó]] [[ispán]]ságával.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |
A [[15. század]]ban örökös főispán lett a veszprémi, győri, nyitrai, váradi, pécsi és egri püspök, valamint a kalocsai érsek. A mindenkori [[nádor]] is a [[15. század]] óta egyben [[Pest vármegye]] főispánja.<ref name="Fogalomtár"/>
8. sor:
[[Bronisław Komorowski]] lengyel elnök őse is Mátyástól kapta az árvai és liptói örökletes főispánságot, s ez alapján később [[Lengyelország]]ban grófként ismerték el őket. A [[16. század]]tól a [[Habsburg-ház|Habsburg]]-uralkodók is folytatták a korábbi hagyományt, azonban a tényleges hivatalba lépéshez királyi kinevezésre is szükség volt. Egyes esetekben az uralkodó szabadon választhatott az adott család tagjai közül, vagy maga a család döntött, más esetekben meghatározott rend szerint öröklődött a cím (pl. [[primogenitúra]], [[szeniorátus]]). Amennyiben a cím viselője kiskorú volt, vagy más okból nem tölthette be ténylegesen a főispáni hivatalt, helyette főispáni jogkörrel rendelkező adminisztrátort neveztek ki. A hivatalt ténylegesen viselő jogosultat örökös és valóságos főispánnak nevezték.
A [[18. század]]ban a nádoron kívül 9 egyházi örökös és 14 (16<ref name="Magyar alkotmánytörténet">{{cite book|title=Magyar alkotmánytörténet|author=Mezey Barna|publisher=Osiris Kiadó, Budapest |year=2003 |
világi főúri családi örökletes főispánság volt.<ref name="Fogalomtár"/>
| |||