1896 és 1898 között a Damjanich utca – Aréna út (ma: [[Dózsa György) út]]) – Csömöri út (ma: [[Thököly) út]]) – [[Rottenbiller utca]] által bezárt területen szabályos úthálózatú, zömmel három emeletesháromemeletes, körfolyosós bérkaszárnyákból álló városrész épült fel. Ezt megelőzően konyhakertek, káposztásföldekkáposztaföldek voltak csak ott. Az amerikai tempójúnak tetsző, gyors építés [[Chicago|ChicagoraChicagóra]] emlékeztette a lakosokat. Ezért már az építkezés során „Csikágónak” kezdte a környéket nevezni a népnyelv. Téves, de nem teljesen alaptalan az a vélekedés, hogy a név a bűnözésre is utal. ''„Mérnökök jelölték ki a káposztaföldek és kusza konyhakertek közt a majdani utcák nyomvonalát. A teremtés lázában épült az új negyed, olyan sebesen nőtt ki a földből, hogy messzi kerületekből is a csodájára jártak. Amint a kívülállók számára is derengeni kezdett az egymást derékszögben metsző utcák könnyedén átlátható világa, az ésszerűségés(z)szerűség és a korszerűség tiszta képlete, a negyed megkapta egyesek szerint gúny-, mások szerint becenevét. Csikágó. Mert a képeslapok Chicagót, a tengerentúli prérimetropoliszt hirdették a modern városiasság netovábbjának. Csikágó, mert egyedül Chicagóban harapódzik ilyen sebességgel a ráció rácsszerkezete, és zabálja fel a környező üres síkságot. A keresztelő idején a bűnről még szó sem esett. Az új pesti negyed mintha versenyt futott volna az ismeretlen amerikai nagybácsival; két év alatt lett a semmiből.”'' - Békés Pál: Csikágó, gangregény
