Wikipédia

„Géza magyar fejedelem” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Laszlovszky András átnevezte a(z) Géza magyar nagyfejedelem lapot Géza magyar fejedelem lapra az átirányítást felülírva: lásd vitalap
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Uralkodó infobox
| név = Géza nagyfejedelemfejedelem
| kép = Geza-ChroniconPictum.jpg
| képméret = 240px
| képaláírás = Géza 1360 körüli ábrázolása a [[Képes krónika|Képes krónikában]]
| ragadványnév =
| megnevezés =Magyarmagyar nagyfejedelemfejedelem
| uralkodási_név =
| uralkodás_kezdete =[[972]]
26. sor:
| házastárs3 =
| gyermekei =[[I. István magyar király|István]]<br />[[Árpád-házi Judit|Judit]]<br />Ilona<br />Sarolt (?)
| édesapa =[[Taksony magyar fejedelem|Taksony nagyfejedelemfejedelem]]
| édesanya =[[Tonuzoba]] fejedelem <br>lánya (?)
| lábjegyzet =
32. sor:
}}
[[Kép:Geza Litho 2.jpg|jobbra|bélyegkép|240px|[[Moritz von Schwind]] festménye Gézáról [[Josef Kriehuber]] litográfiája alapján (1828)]]
[[Fájl:Géza nagyfejedelem szobra (Székesfehérvár).jpg|bélyegkép|jobbra|240px|Géza nagyfejedelemfejedelem szobra [[Székesfehérvár]]ott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója]]
 
'''Géza''' – [[keresztség]]ben kapott nevén '''István''' – ([[945]] – [[997]]) magyar [[nagyfejedelem]]<ref>VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár (913–959) X. század közepén szerkesztett államkormányzati műve, amit az utókor a De Administrando Imperio ( DAI – A birodalom kormányzásáról ) címmel látott el, Árpádot egy ízben a „Turkia [Magyarország] nagyfejedelme (μέγας Τουρχίας αρχων) ” méltósággal említi. Mintegy fél évszázaddal később Querfurti Brúnó egy Magyarországra indított levélről szólt akképp, hogy azt Gézához, „a magyarok nagyfejedelméhez (ad Ungarorum seniorem magnum)” intézték. Mivel Árpádot és dédunokáját, Gézát egyaránt a ’'''nagyfejedelem'''’ jelentésű uralkodói titulussal ruházta fel egy-egy külhoni szemlélő, ezért kézenfekvő, ha az általuk vezetett államot utólag Magyar Nagyfejedelemség néven nevezzük. Lásd: Szabados, György (2013) Egy steppe-állam Európa közepén: Magyar Nagyfejedelemség. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából, 6-7. pp. 119-150. ISSN 1842-5089</ref> [[972]] és [[997]] között. Apja [[Taksony magyar fejedelem|Taksony nagyfejedelemfejedelem]], anyja egy előkelő [[besenyők|besenyő]] nő (valószínűleg [[Tonuzoba]] besenyő nemzetségfő lánya) volt. Géza fiát, [[I. István magyar király|Istvánt]] tekintjük a magyar állam megalapítójának, aki ezt a munkát nagyban apja tevékenységére építette.
 
== Nevének eredete és címe ==
A [[Géza]] név, ahogy ma használják, nem felel meg a régi kiejtésnek és hibás olvasásnak köszönheti eredetét. Nevének eredeti olvasata a ''Gyevi, Gyeü, Győ, Gyű'' alakok valamelyike lehetett (ld. az [[Algyő]] vagy a ''Gyevi tanyák'' földrajzi neveket). Kicsinyítő képzős formája a ''Gyevicsa, Décse'' lehetett. Neve a [[türkök|türk]] [[Istemi]] [[jabgu]] (nyugati türk ''dzsebu'', ''dzsevu'') méltóságnevéből származik.
 
[[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Kónsztantinosz]] a magyar fejedelmekkel kapcsolatban feljegyezte a ''megasz arkhón'', [[Querfurti Brúnó]] a ''magnus senior'' címet. Magyarul ez valószínűleg ''nagyúr'' lehetett, ami a törzsek élén álló – törzsfő – [[úr (törzsfő)|urak]] közül az elsőt, a mindenki felett állót jelentette. Ma ezt sokan ''nagyfejedelem''nek mondják.<ref name="Györffy:István:6.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 6 / A nyugati térítés kezdetei. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref><ref>VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár (913–959) X. század közepén szerkesztett államkormányzati műve, amit az utókor a De Administrando Imperio ( DAI – A birodalom kormányzásáról ) címmel látott el, Árpádot egy ízben a „Turkia [Magyarország] nagyfejedelme (μέγας Τουρχίας αρχων) ” méltósággal említi. Mintegy fél évszázaddal később Querfurti Brúnó egy Magyarországra indított levélről szólt akképp, hogy azt Gézához, „a magyarok nagyfejedelméhez (ad Ungarorum seniorem magnum)” intézték. Mivel Árpádot és dédunokáját, Gézát egyaránt a ’'''nagyfejedelem'''’ jelentésű uralkodói titulussal ruházta fel egy-egy külhoni szemlélő, ezért kézenfekvő, ha az általuk vezetett államot utólag Magyar Nagyfejedelemség néven nevezzük. Lásd: Szabados, György (2013) Egy steppe-állam Európa közepén: Magyar Nagyfejedelemség. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából, 6-7. pp. 119-150. ISSN 1842-5089</ref>
 
== Ifjúkora ==
Géza még pogány nagyfejedelmifejedelmi sarjnak született, azaz vallása a török és mongol népekre jellemző [[tengrizmus]] volt.<ref name="Róna-Tas:Honfoglaló:X.">{{cite book |author= [[Róna-Tas András]] |title= A honfoglaló magyar nép |chapter= X. összefoglaló áttekintés |publisher= Balassi Kiadó Budapest 1997 |isbn= 963-506-140-4}}</ref>
 
Taksony életében, [[Tar Zerind]] halála után elnyerte a bihari [[dukátus]]t. Szállást létesített magának a Körösök szarvasi átkelőjénél Gyécsa faluban, a mai [[Décsipuszta|Décsipusztán]]. Az Al-Duna melletti Gyécsa – ma [[Divécs]] – létesítésével pedig ellenőrizhette a keleti kereskedelmet, amely célja ekkor [[Perejaszlavec]] volt a Duna-deltában. Ez lehetőséget adott neki diplomáciai kapcsolatok kiépítésére is. Ekkor jött létre Bizánc ellen a magyar-orosz-besenyő-bolgár szövetség, amely azonban [[970]]-ben az [[arkadiopoliszi csata (970)|arkadiopoliszi csatában]] döntő vereséget szenvedett Bizánctól. [[971]]-ben [[Tzimiszkész János]] bizánci császár elfoglalta Bulgáriát, [[II. Borisz bolgár cár]]t foglyul ejtette, az önálló bolgár patriarkátust pedig megszüntette, beolvasztva azt a konstantinápolyiba. Géza számára ekkor már világos volt, hogy a bizánci orientáció, a görög rítusú kereszténység felvétele Magyarország számára nem járható út.<ref name="Györffy:István:6.fejezet"/>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Géza_magyar_fejedelem”