„Hidrogén” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
8. sor:
[[Ion]]os vegyületeiben lehet negatív töltésű (a [[hidrogén anion]] másik neve [[hidridek|hidrid]], jele H<sup>−</sup>), vagy lehet pozitív töltésű H<sup>+</sup>. Ez utóbbi [[kation]] elméletben csak egy csupasz proton, ám a valóságban az ionos vegyületekben a hidrogén kationok komplexeket alkotnak.
A hidrogén leggyakoribb [[izotóp]]ja a [[prócium]] (ritkán használt név, jele <sup>1</sup>H), atommagja egyetlen protonból és nulla [[neutron]]ból áll. Mint a legegyszerűbb ismert atom, elméletileg is nagy jelentőségű. Így például, mivel ez az egyetlen olyan semleges elem, amelyre a [[Schrödinger-egyenlet]] analitikus eredményt ad, energetikájának és kötéseinek tanulmányozása
A hidrogéngázt mesterségesen először a 16. század elején állították elő fémek és erős savak összekeverésével. 1766–81 között elsőként [[Henry Cavendish]] ismerte fel, hogy a hidrogéngáz egy diszkrét anyag,<ref>
| |||