„Bulyovszkyné Szilágyi Lilla” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Írói munkái: forráslink
27. sor:
Apja mellett gyermekként ismerkedett meg a színpad világával. A [[Pest (történelmi település)|pest]]i Nemzeti Színházban a ''Falura kell menni'' című vígjátékban (1846. december 9.) hívta fel magára először a figyelmet Paulina szerepében. Bulyovszky Gyulával 1848. novemberében kötött házasságot. 1851-ben a Nemzeti Színház tragikája lett, ahol fontos szerepeket is játszott, [[Laborfalvi Róza]] és neves pályatársnői mellett azonban mellőzöttnek érezte magát, és a kritikák sem kényeztették el. Egy párizsi utazását követően, 1859-ben külföldre utazott, hogy ott folytassa pályáját.
[[Kép:Bulyovszky Lilla.jpg|balra|bélyegkép|180px|Bulyovszky Lilla körülbelül 40 éves korában]]
Egy évet [[Berlin]]ben tanulással töltött, a következő évtől sikeresen szerepelt Breslau-ban (ma: [[Wrocław]]), [[Hamburg]]ban, [[Weimar]]ban, [[Meiningen (Németország)|Meiningen]]ben. 1861-ben a [[drezda]]i udvari színházhoz szerződtették, ahol a kor híres művészei, Bogumil Dawison és Eduard Devrient oldalán játszotta legjobb szerepeit. Ezután mint szász királyi udvari színésznő több helyütt szerepelt dicsőséggel. 1863-ban többszerepben is fellépett Bajorországban, ahol a bajor király és királyné is fogadta magánkihallgatáson.<ref>{{cite journal|journal=Hölgyfutár |title=Bajorország |date=1863-05-19 |volume=14 |isue=59 |pages=472 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Holgyfutar_14_01/?query=Bulyovszki&pg=463&layout=s}}</ref> Lilla von Bulyovszkyt 1867-ben [[München]]ben az udvari színházhoz szerződtették, [[II. Lajos bajor király]] nagy tisztelője volt. Itt aratta legnagyobb sikereit, közülük is kiemelkedett Stuart Mária szerepében nyújtott alakítása. Közben [[riga]]i, [[amszterdam]]i, hamburgi vendégszerepléseket is vállalt.
[[Fájl:Barabás Portrait of four women 1855.jpg|right|thumb|250px|Szilágyi Lilla arcképe jobbra fent a [[Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864)|Hölgyfutár]] 1855-ben megjelent arcképalbumában [[Majthényi Flóra]], [[Kempelen Riza]] és [[Ferenczy Teréz]] társaságában, [[Barabás Miklós (festő)|Barabás Miklós]] tollából]]
Túl a csúcson, 1875 tavaszán végleg hazatért, Budapesten telepedett le. Itthon vidéki körútján több városban vendégszerepelt, fellépett [[Arad (Románia)|Arad]]on is, ahol kitörő lelkesedéssel fogadták. Azután visszavonult a színpadtól, fölváltva Graz melletti nyaralójában és Budapesten élt.