„Szamuráj” változatai közötti eltérés

A [[Buddhista filozófia|Buddhi]]<nowiki/>zmus és a [[Zen]] filozófia, illetve a [[Konfucianizmus]] és a [[Sintó]] (bár a két utóbbi kisebb mértékben) befolyásolta a szamuráj kultúrát. A zen meditáció egy fontos része volt a tanításnak, hiszen ez segített megnyugtatni az elmét. A buddhista elgondolás az újjászületésről és reinkarnációról segítette őket, hogy ne kövessenek el felesleges gyilkosságokat és ne kínozzák áldozataikat, míg néhányan fel is hagytak az erőszak alkalmazásával és buddhista [[Buddhista szerzetesség|Buddhistabuddhista szerzetes]]<nowiki/>nek álltálltak. Többek a harcmezőn meghaltak ezen nézeteik miatt. Konfucianizmus legfőbb szerepe a szamurájok filozófiájában, hogy kihangsúlyozza a földesúr-jobbágy viszony fontosságát - a szamurájok hűségének kimutatását az uraik felé. Az 1895-ös kínai és az 1905-ös orosz vereség után [[Nacionalizmus|Nacionali]]<nowiki/>sta szerveződések kezdték ismét terjeszteni az ősi szamuráj nézetet, a busidót a ''nihondzsinron'' feltevés részeként, amely a japán kivételességről szól; ez a fogalom igen ritkának számított a korai 20. századi irodalmi felfogásban. Jamamoto Cunemoto könyve (Hagakure) és [[Mijamoto Muszasi]] műve, a Gorin no So ([[Az öt elem könyve]]) az Edo-korban íródott (1603-1868). Tartalmuk a zen filozófiához és a busidóhoz köthető.