„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-44-1” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
A fénykorukat a [[harmadidőszak]]ban élt páratlan ujjú patások tizenhét családjából mindössze három érte meg a jelenkort: a [[lófélék]]é, a [[tapírfélék|tapíroké]] és az [[orrszarvúfélék|orrszarvúké]]. A lovak ősei a nyílt, ritkás növényzetű területekhez alkalmazkodtak, ahol a párosujjú patások és más nagy testű növényevők nem éltek meg. Ma a legtöbb ló háziasított, vagy legalábbis háziasított ősöktől származik, még a vadon élő lovak legtöbbje is. Háziasításuk Közép-Ázsiában, a nagyjából 4000 évvel ezelőtt virágzó [[botaji kultúra|botaji kultúrában]] indult meg, majd a mai [[Oroszország|Dél-Oroszország]], illetve [[Mezopotámia]] területén folytatódott.
Az első feljegyzések a lovak hadászati célú hasznosításáról szólnak. Az ókori görögök először csak
A középkorban átvett kínai találmány, a [[járom]] az erőkifejtés helyét a nyakról a vállakra és a mellrészre helyezte át, ami hozzájárult a ló húzóerejének hatékonyabb kihasználásához. A lovagkorban a legtöbb helyen drága volt a hátasló, de Magyarországon még ekkor is számottevő lópopuláció élt. A lótenyésztés egyik célja a nagy termetű, erős lovak nemesítése lett; a lovagkor után ezekből lettek a főként parádézásra használt barokk lovak. A lovat a spanyolok vitték el Amerikába, ami több indián törzs életmódját megváltoztatta.
|