„Darvas Szilárd” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
a →‎Életrajz: stiláris apróságok
27. sor:
'''Darvas (Konstantin<ref>Anyakönyvezett keresztneve, Ezt magyarosította Szilárdra</ref>) Szilárd'''<ref>[[Darvas Iván]] színművészt is ezen a néven anyakönyvezték, aki a művészvilág íratlan szabályait betartva változtatott keresztnevet.</ref> ([[Budapest]], [[1909]]. [[november 30.]] – Budapest, [[1961]]. [[március 9.]]) magyar költő, humorista, konferanszié; a [[második világháború]] előtt '''Szarvas Dénes''' álnéven jelentek meg humoros írásai. A legsokoldalúbb magyar írók egyike.
 
== Életpályája ==
==Életrajz==
Nyomdásznak[[Nyomdász]]nak tanult. Már fiatalon jelentek meg versei a ''[[Szép Szó]]ban'', a ''[[Korunk]]ban'' és a ''[[Magyar Csillag]]ban''. [[1942]]-től katona, [[1943]]-ban a ''Katakomba - két keresztény beszélget'' háborúellenes verséért hadbíróság elé állítják (nem ítélik el), [[1944]]-ben katonaszökevény.
 
A háború után kezdett el újságírással foglalkozni. [[1945]]-től publikált a [[Szabadság (folyóirat, 1945–1948)|Szabadság]]ban és 1947-től a [[Ludas Matyi (hetilap)|Ludas Matyiban]] is. Ez utóbbiban munkatárs és felelős szerkesztő (1947–48) is volt. Írásai megjelentek a [[Világosság (napilap)|Világosság]]ban, az Igaz Szóban később az [[Esti Hírlap]]ban is.
 
AAz [[alkat]]ától idegen volt a vezetői, főnöki szerep alkatától idegen volt. Az ötvenes[[1950-es évek]] elejétől szabadúszó. Nagyon gyorsan és sokat dolgozott, terjedelmes életművének jelentős része másfél évtized produktuma. Vezetett kabarészínházat ([[Szabad Száj]], Ludas Matyi). Több száz humoreszk mellett írt forgatókönyvet, színdarabot, bábjátékot,<ref>Gádor Bélával műfajt teremtettek</ref> kabaréjelenetet, sanzont, táncdalt és nem utolsósorban konferanszokat. Ez utóbbi tevékenységével lett az ország egyik legnépszerűbb művésze. Fellépett a [[Vidám Színpad]]on, a [[Kamara Varieté]]ben és a [[Budapest Varieté]]ben is. Állandó szereplője volt a rádiónak. [[Gádor Béla]], [[Kellér Dezső]] és Vajkó<ref>Társszerzők, Vajda Albert és Kovács Dénes vezetéknevéből képzett művésznév. [[1956]]-ban mindketten nyugatra távoztak</ref> mellett a szombat esti (Jót nevettünk, Tarka barka) és a szilveszteri kabarék konferansziéja volt. [[Kellér Dezső]] és [[Gádor Béla]] fanyar humora mellett, ő harsányságával is kitűnt. Gádorral találták ki, de ő vitte sikerre a slágermagyarázatot. Napjainkban ez egyik legtöbbet idézett száma.
 
Az induló televízió „bölcsőjénél” még ott lehetett. Közreműködője volt az 1960-as szilveszteri műsornak; 1961-ben ''Mindenki gyanús'' címmel kabaré összeállítást készített. Halála után, 1963-ban tűzték műsorra a ''Történelmi kabarét''. Dalszerzői munkásságáról 1972-ben a ''Sanzonról-sanzonra'' című műsorral emlékeztek meg.