„Emberi agy” változatai közötti eltérés

 

Mint az ábrán látható, a látással kapcsolatos idegek útja bonyolultabb, mert a [[szem]]ből az idegrostok ''([[látóideg]]ek; Nervus opticus)'' egy közös helyre, az ún. látóideg-kereszteződésbe futnak össze, ahol mindkét nyaláb megfeleződik és az ellenkező szemből jövőhöz csatlakozik, mert a retinák bal oldalára érkező ingerületek (mindkét szemből) a bal oldali, a retinák jobb oldalára érkezőek pedig jobb oldali féltekébe érkeznek. Mivel azonban a retinák az ingerületeiket a látási sík ellenkező irányából gyűjtik, az ingerületek végül a szemoldallal ellenkező agyoldalra érkeznek.

A két féltekét a kérges testnek [[corpus callosum]] nevezett vastag idegrostnyaláb köti össze (lásd az ábrát), de van két kisebb nyaláb is, elől az elülső összeköttetés ''(comissura anterior)'' és hátrább a hátsó összeköttetés ''(comissura posterior)'', ezen kívül fontos összeköttetési rendszer van a kétoldali hippocampus között ''(comissura hippocampi)''.

A két agyfélteke közötti az információcsere a fő útvonalaként azonban a kérges test [[corpus callosum]] idegrostkötege szolgál. A kéreg különböző területeit bőséges (kéreg alatti) asszociációs rostrendszer köti össze. A két félteke funkciói részben szimmetrikusak, de az emberek többségénél a térbeli felismerés és a nyelv felett az agy bal oldala dominál. Az érzelmi és művészeti funkciókért pedig főleg a jobb félteke a felelős.