„Ruth Benedict” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
a belűl javítva belül-re
6. sor:
Évekig hiába keresett magának hivatást, de 1919-ben beiratkozott a New School for Social Research nevezetű iskolába, ahol Elsie Clews Parsons és Alexander Goldenweiser hatására antropológiát kezdett el tanulni. Benedict egy igen erős humanista háttér felől közelítette meg az antropológiát, majd az 1920-as években egyre inkább elmélyült ebben a területben. Az 1930-as évek elejéig álnéven (Anne Singleton) írt költeményeket. Benedict úgy gondolt a kultúrára, mint egy intellektuális, vallási és esztétikus elemek egészére. A doktori diplomáját 1923-ban szerezte meg, melynek témája a Dél-Amerikai Indiánok átható témáiról írt. 1924-ben elkezdett tanítani Columbiában.
 
Benedict első könyve, A Cochiti Indiánok Meséje (1931), és az ő két kötete Zuny Mitológia (1935), egy 11 éves kutatáson alapult, amely az őslakos Amerikaiak vallását és néprajzát kutatta, legfőképpen a Pueblókét, Apacsokét, É-Amerikai Indiánokét és a Serranoi emberekét. Benedict legfőbb hozzájárulása az antropológiához az volt, hogy összehasonlította a Zuni, Dobu és Kwakiutl kultúrákat azzal a céllal, hogy megmutassa milyen csekély az emberi viselkedés lehetséges tartományának egy része bármely kultúrában. Azt vallja, hogy a személyiség az, ami az egyént a kultúrán belűlbelül meghatározza.
 
Hat évvel később kiadott egy publikációt, Faj:Tudomány és Politika címmel,melyben a rasszista teóriát cáfolja meg. 1925-1945-ig az Amerikai Néprajz c. újságot szerkesztette. 1943 és 1945 között Benedict egy különleges tanácsadó volt egy olyan háborúban, mely az elfoglalt és ellenséges területeken lévő emberekkel foglakozott. Benedict erősen érdeklődött a japán kultúra felé is, melyet a The Chrysanthemum and the Sword (Krizantém és kard) c. könyvében fejtett ki a legjobban, amelyben a Japán kultúrát és annak mintájáról ír.