„Alszeghy Zsolt” változatai közötti eltérés

Iskoláit Nagyszombaton[[Nagyszombat (település)|Nagyszombatban]] végezte. 1909-ben szerzett a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti egyetemen]] bölcsészdoktori, majd egy évvel később magyar-latin szakos tanári diplomát. Megszerzését követően előbb [[Gyöngyös (település)|GyöngyösGyöngyösön]]ön, majd [[Óbuda (városrész)|Óbudán]], az Árpád Gimnáziumban tanított. 1919-ben a Budapesti Tanárképző Intézet gyakorlógimnáziumába ment, ahol vezetőtanárvezető tanárként, illetve címzetes igazgatóként dolgozott. Párhuzamosan 1928-tól a [[Moholy-Nagy Művészeti Egyetem|Budapesti Képzőművészeti Főiskolán]] tanított irodalomtörténetet. Ezenkívül 1935-ben a budapesti egyetemen egyetemi magántanárrá avatták, ahol a magyarMagyar líra története című tárgyat oktatta. 1940-ben az egyetem rendes nyilvános tanára lett, korábbi munkahelyeiről távozott. 1949-ben az új politikai vezetés eltávolította állásából.

1922-ben a [[Szent István Akadémia]] tagjává választották, amelynek 1945-től annak 1952-es megszüntetésééig másodelnöke volt. Ezenkívül 1933-ban a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1947-ben pedig rendes tagjává választották. 1949-ben tanácskozó taggá minősítették vissza. Rendes tagságát csak posztumusz, 1989-ben kapta vissza. Akadémiai tisztségein túl 1921 és 1936 között a Magyar Irodalomtörténeti Társaság titkára, illetve 1941 és 1949 között elnöke, valamint több éven át az Országos Közoktatási Tanács ügyvezető alelnöke volt. Az ''Élet'' (1924–1935) és az ''Irodalomtörténet'' (1937–1940) című folyóiratok szerkesztőjeként is tevékenykedett. 1957-ben megvédte az irodalomtudomány kandidátusi értekezését.