„Civitas libera” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{egyért2|az ókori Róma közigazgatási fogalmáról|szabad királyi város}} A '''''civitas libera''''' (latin ’szabad város’) az ókori Római Birodalom […”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
2. sor:
A '''''civitas libera''''' (latin ’szabad város’) az ókori [[Római Birodalom]] [[közigazgatás]]ában és [[római jog|jogrendszerében]] a meghódított területek városainak adott kiváltság volt, amelynek keretén belül az adott [[római provinciák|provincia]] igazgatási szerveitől függetlenek maradhattak, megtarthatták önrendelkezésüket és saját önkormányzati rendszerüket. Ennél alacsonyabb fokozatot jelölt a ''civitas stipendiaria,'' amelyet csupán bevontak az adófizetésre kötelezettek körébe, de kiváltságokat nem kapott, valamint a ''civitas foedarata,'' amelynek lakói között háborús helyzetben katonákat is lehetett toborozni. A ''civitas liberá''nál több jogot élvezhetett a ''civitas libera et immunes'' (latin ’szabad és sérthetetlen város’) címet elnyerő város, amely a fentieken kívül adófizetési kötelezettségei alól is mentességet nyert. Utóbbi azonban ritkán fordult elő a forráshiányban küszködő hatalmas birodalom történetében.
 
A szabad városi státust a [[Római Köztársaság|köztársaság]] korában a [[római népgyűlések|római népgyűlés]], a későbbiekben a [[senatus|szenátus]] vagy a [[római császárkor|császár]] által kiadott dekrétum ''([[lex]])'' biztosította. Ismertek olyan esetek is, amikor Róma és a birodalom határain kívül eső város közötti egyezmény ''(foedus)'' során nyerte el a város a ''civitas libera'' jogokat. Ez utóbbi esetben egyúttal a státus jogforrása is erősebb voltakvolt, hiszen kétoldalú egyezségként jött létre, és a kiváltság egyoldalú visszavonására nem nyílt lehetőség – háborús esetek kivételével.
 
== Források ==