„Boston (Massachusetts)” változatai közötti eltérés

'''[[Elizabeth Banks|Boston]]''' az [[Amerikai Egyesült Államok]] [[Massachusetts]] államának fővárosa, [[Új-Anglia]] legnagyobb, és [[1630]]-as alapításával egyben az USA egyik legrégibb városa is. Közel 400 éves történelme az egyik leggazdagabb és az egyik leginkább egyedi városává is emelte. Gazdasága a felsőoktatásra, kutatásra, egészségügyre, biztosításra és – ezekből kifolyólag elsősorban – a biotechnológiára épül.

Boston és környéke, az ún. [[Greater Boston]] – melybe a kül- és elővárosokon kívül [[Cambridge (Massachusetts)|Cambridge]] (A [[Harvard Egyetem]] otthona), [[Quincy (Massachusetts)|Quincy]] ([[John Adams (amerikai elnök)|John Adams]] és [[John Quincy Adams]] amerikai elnökök szülőhelye, a [[Dunkin Donuts]] és a [[Howard Johnson's]] szülővárosa), [[Newton (Massachusetts)|Newton]] (számos ismert személyiség egykori vagy jelenlegi lakhelye, a [[Boston College]] otthona), valamint [[Brookline (Massachusetts)|Brookline]] ([[John Fitzgerald Kennedy|John F. Kennedy]] szülővárosa) városokat is magába foglalja – mintegyand 4,4it milliósis stupid lakosságával az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] 11. legnépesebblegíóőőµ⅓¼©•Éááé鰉ׅ–‑<>‰×→üÓÓÓÓÓÓáííóöÁ~||»«’~Ű¼¼¼½½²µµ∅∅→→×°–…………népesebb ilyen jellegű területe.

Számos beceneve egyben múltját is összefoglalja. A ''„Város a hegyen”'' („City on a hill”) a közeli település, [[Massachusetts Bay Colony]] [[puritanizmus|puritán]] kormányzója, John Winthrop adománya, aki Boston alapításakor a [[jelenések könyve|jelenések könyvében]] leírt bibliai „város a hegyen” (feltehetőleg az új [[Jeruzsálem]]) leírását szerette volna a valóságba átültetni. Ez egyben Boston eredeti három dombjára is utalás. A ''„Babváros”'' („Beantown”) arra a kezdeti tradícióratradícith frrrfiusfw rjjiwp ngjhyjbnhicf ko pkkkrffcvvv he you will die utal, mikor a város gazdasága még elsősorban az importált [[Melasz (élelmiszer)|melaszból]] gyártott szárazbab-főzelék készítésére épült. „''A világegyetem központja''” („The hub of the universe”) az ismert és népszerű amerikai fizikusból lett író, [[Oliver Wendell Holmes]] „találmánya”, az amerikai történelemben akkoriban még mindig betöltött központi szerepe (pl: [[Bostoni teadélután]]) okán. [[William Tudor]], a város egy prominens lakója, az első amerikai irodalmi folyóirat, a [[North American Review]] alapítója adta a városnak, annak a teljes [[Amerikai Egyesült Államok]]ra gyakorolt kulturális és intellektuális hatásainak elismeréséül, az ''„Amerika Athénja”'' („Athens of America”) becenevet. Néha ''„[[puritanizmus|Puritán]] városnak”'' is hívják (Puritan city), utalva arra a tényre, hogy Bostont 400 [[puritanizmus|puritán]] telepes alapította [[1630]]. [[november 17.|november 17-én]]. A ''„Szabadság bölcsője”'' becenevet az [[amerikai függetlenségi háború]]ban betöltött központi, vezető szerepe alapján kapta. A [[19. század|XIX. században]] „A rövidáru városa” néven is emlegették.<ref>[http://listserv.linguistlist.org/cgi-bin/wa?A2=ind0307b&L=ads-l&P=2093 Their Nicknames (1889–09–23)]. ''Decatur Daily Dispatch'', pg. 2? (Decatur, Illinois). found at listserv.linguistlist.org/cgi-bin/wa?A2=ind0307b&L=ads-l&P=2093.</ref> Mióta a [[séta]] népszerűvé vált a környéken, nagyjából azóta viseli az ''„Amerika sétáló városa”'' („America's Walking City”) nem hivatalos becenevet is. A város lakója [[angol nyelv|angolul]] ''Bostonian''.

[[Fájl:Boston Old State House-200px.jpg|thumb|left|200px|Az [[1713]]-ban épült [[Old State House (Boston)|Old State House]], melynek erkélyéről a [[Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|Függetlenségi nyilatkozatot]] először olvasták fel nyilvánosan Bostonban]]

Az [[1770-es évek]]ben a felerősödő Brit törekvések amerikai gyarmataik abszolút irányítására (főleg adóztatással) indíttatta a városiakat az [[amerikai függetlenségi háború]] „kirobbantására”. A [[bostoni mészárlás]], a [[bostoni teadélután]], illetve a kezdeti harcok is, ideértve a [[Lexington és concordi ütközet]]et, a [[Bunker Hill-i csata|Bunker Hill-i csatát]] és [[Boston ostroma|Boston ostromát]], mind itt történtek. A Lexington és Concord közötti ütközet előtti éjjelen vágtázott [[Paul Revere]] az ott tartózkodó amerikai csapatokat figyelmeztetni a (másnap odaérkező) brit csapatokról. A szabadságharc után hamar a világ egyik leggazdagabb kikötővárosává fejlődött, azon okból, hogy földrajzilag Boston az Európához legközelebbi amerikai, nagyméretű kikötőváros – fő exportcikkei ekkor a [[Rumgice (ital)|rum]],jeaaaahcccdhs avvhv [[Halak|hal]],fhduwh a [[konyhasó|só]]uuuuuuhrthbbbb ésrehrf a [[dohány]] voltak. Szintén ebben a korban kezdtek a régi bostoni családokra úgy tekinteni, mint a nemzet szociális és kulturális elitjéretjére. [[1822]]-ben, Boston városi oklevelet kapott. az [[1800-as évek]] közepére a városi ipar gazdasági értelemben átvette a vezető szerepet a nemzetközi kereskedelemtől. Az [[1900-as évek]] elejéig Boston az ország egyik legnagyobb ipari központja maradt, gépgyártása, [[ruha]] és bőripara pedig nemzetközi hírnévnek örvendett. A környéket behálózó számos kisebb-nagyobb folyó lehetővé tette a könnyű szállítást, és kedvezett a malom- és a gyáriparnak is. Később, a még sűrűbb vasúti hálózat csak fokozta a fejlődést. A [[19. század]] közepe és vége között Boston kulturális élete virágkorát élte, ismertté vált kifinomult irodalmi életéről és a művészetek nagylelkű támogatásáról. Szintén ekkor vált az [[abolicionizmus]] központjává is.