„Illíria” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kasszandrosz makedón király |
Belső hivatkozás |
||
31. sor:
== Népei ==
A római szerzők zord országnak írták le – alkalmasabbnak az [[állattenyésztés]]re, mint a [[növénytermesztés]]re –, amelyhez a rómaiak csak [[bányászat|bányái]] miatt ragaszkodtak. Nevét az ország lakóinak egyik [[törzs (néprajz)|törzséről]], a [[Shkodrai-tó]] mellett élő ''Illyri'' ([[ógörög nyelv|görögül]] ''Illürioi'') [[etnikum|népcsoportról]] kapta. Az illírek név alatt később már nemcsak e népcsoportot értették, hanem sok más velük rokon törzset is. Ilyenek voltak: az ''Istrii'' vagy ''Histri'' (a róluk elnevezett [[Isztria]] területén), a [[japodok]] ''(Japodes)'' a Száva felső folyásánál, valamint a [[liburnok]] egészen a ''Titius'' folyóig (Észak-Dalmácia). A liburnok voltak a rómaiak szerint a legjobb tengerészek. ([[Augustus római császár|Octavianus]] később nekik köszönhette [[actiumi csata|actiumi győzelmét]].) A ''Titius''tól a ''Naró''ig terjedő terület, a mai Közép-Dalmácia a [[dalmaták]] vagy delmaták (''dalmatae'', ''delmatae'') földje volt, akikről később az egész tartomány a nevét kapta. A ''Naro'' folyónál (ma a [[Neretva]]), a mai Dél-Dalmáciában kezdődött az „igazi illírek” földje, törzseik az [[ardiusok]] ''(Ardiaei)'' és az [[autariaták]] ''(Autariates)'' voltak. Tőlük délre a ''Drilon'' folyóig (most [[Drin]]), azaz a mai [[Montenegró]] vidékén laktak a ''Pleraei'' (vagy ''Plearaei''), ''Docleatae'', ''Labeati'' és ''Illyri'' törzsek. Ettől keletre, a mai [[Koszovó]] területén pedig a [[
Illíria területe nem esett egybe az illír törzsek által lakott valamennyi területtel, hiszen [[illír nyelv]]ű népek éltek Illírián kívül is, egyrészt a [[Kárpát-medence]] területén ([[pannonok]] és [[azalok]]), másrészt [[Itália|Dél-Itáliában]] ([[japigok]] és [[enotrusok]]).
48. sor:
Az [[i. e. 4. század|i. e. 4]]–[[i. e. 3. század|3. században]] a mai Albánia területén állt fenn az első illír királyság, amelyet az egykori görög forrásokból is ismerünk. A királyság első uralkodói az ''Enchelleae'' törzsből származtak. Az illír királyság függetlenségét először a szomszédos [[Makedónia]] fenyegette. [[Bardülisz]] illír király [[i. e. 385]]-ben legyőzte a makedón [[Amüntasz]]t, de a későbbi makedón fejedelmek (különösen [[III. Fülöp makedón király|III. Fülöp]]) már az egész királyságot uralmuk alá hajtották.
A [[taulantok|taulant]] illírek {{ie|356}}-tól, [[I. Pleuratosz illír király|I. Pleuratosz]] uralkodásától lettek a királyság vezetői. Az {{ie|335}}-ben trónra lépő [[Glaukiasz illír király|Glaukiasz]] a [[dardánok (Balkán)|dardán]] [[Kleitosz dardán király|Kleitosz királlyal]] szövetkezett, de a [[pélioni csata|pélioni csatában]] alulmaradt [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándorral]] szemben. A dardán területeket Makedónia bekebelezte, így az Illír Királyság fő hatalmi gócpontja a Glaukiasz kezén lévő partvidék lett.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:11.;|Wilkes 1992|:121–122.;|Zavalani 2005|:13–15.;|Ceka 2013|:103–105., 174.}} [[Kasszandrosz makedón király]] {{ie|314}}-ben Glaukiasz királyságára támadt, elfoglalta az illír területek nagy részét, köztük [[Epidamnosz]]t és [[Apollónia (Illíria)|Apollóniát]]. Két évvel később azonban [[Korfu|kerkürai]] segítséggel az illírek visszahódították területeiket.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:11.;|Wilkes 1992|:124–125.;|Ceka 2013|:105–106.;|Zavalani 2015|:16.}} Glaukiasz {{ie|302}}-ben bekövetkezett halálát követően a taulantok helyét
A királyság egyéb fontos városai voltak (görög nevükön): [[Damasztion]], [[Büllisz]], [[Albanopolisz]], [[Dimalé]], [[Lisszosz]], [[Ulcinj|Ulkinion]] és [[Risan|Rizón]]. Glaukiasz utódai területeik védelmében kemény harcokat folytattak a délen szomszédos görög [[Epiruszi Királyság]]gal.
| |||