„Vál” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ez+az |
van református templom is |
||
50. sor:
[[1579]]-ben Jakusits Ferenc [[győr]]i várkapitányé lett. [[1543]]-tól Vál [[török hódoltság]] alá került. Jelentős településként tartották számon, mivel [[Buda (történelmi település)|Buda]] és [[Székesfehérvár]] között félútnyi távolságra feküdt, ezért a törökök számára fontos stratégiai pont volt.
[[1728]]-tól [[1773]]-ig a [[Komárom (Magyarország)|komárom]]i [[Jézus Társasága|jezsuita]] rendház birtoka volt. [[1773]]-ban, a jezsuita rendház feloszlatása után [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] [[Ürményi József (főispán)|Ürményi Józsefnek]] ajándékozta, aki Vált rövid idő alatt felvirágoztatta. [[Barokk]] stílusú kastélyt, katolikus templomot építtetett a településen. A település [[mezőváros]] és [[járási székhely]] lett. [[1776]]-ban már megalakultak az első céhek, Ürményi József kiharcolta Válnak a [[vásárjog]]ot is, és hamarosan Vál a környék kereskedelmi központjává vált.
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] első nagy csatája a közelben fekvő [[Pákozd]] mellett zajlott le, amely harcokban több falubeli is részt vett.
74. sor:
1944. december 21-én a Válon pihenő és az utánpótláshoz tartozó német alakulatok visszavonultak, a szovjet csapatok aknákkal lőtték a visszavonuló németeket. 22-én reggel fél 9-kor érkeztek meg a szovjet csapatok a községbe. 23-án délelőtt a németek erős bombatámadást intéztek a község belterületének irányába, a lakóházakat és a szovjet csapatokat bombázták. Az István téren megsemmisült a községháza, a tűzoltószertár, megsérült a római katolikus templom és iskola, romba dőlt a Hangya szövetkezeti bolt, az itt álló lakások háromnegyed része, a tejcsarnok és 27 lakóház. Kisebb sérülést szenvedett még 45 lakóház.
1945. január 24-én a szovjet csapatok kivonultak Válról. 25-én [[Székesfehérvár]]ról Vereben keresztül törtek előre a németek, egészen a váli katolikus templomig jutottak. Az Antali erőd és a temető közötti területen folytak a harckocsi-összecsapások. A szovjetek visszaszorították a német támadást, ám a németek három szovjet T-34-es tankot kilőttek. Az elesett katonákat a templomtorony előtti kertben helyezték örök nyugalomra.
A szovjetek a kastélyban, a Vajda János utcai általános iskolában és a gyógyszertár épületében rendeztek be hadikórházat. Az itt elhunytakat a Vajda János-emlékmű kertjében temették el. Február közepétől négy hétig a Vajda János utcában volt a szovjet főhadiszállás, az egész utca lakosságát kitelepítették, a főhadiszállás parancsnokságán kívül más nem tartózkodhatott ott.
| |||