„Peloponnészoszi Szövetség” változatai közötti eltérés

A '''peloponnészosziPeloponnészoszi szövetségSzövetség''' vagy '''peloponnészosziPeloponnészoszi ligaLiga''' egy katonai-politikai szövetség, [[koinon]] volt a [[Peloponnészosz]]i-félszigeten [[Spárta]] városának vezetésével az [[i. e. 6. század|i. e. 6.]] és az [[i. e. 4. század]] között. A szövetség a ma ismert nevét csak később kapta, fennállása idején csak „a spártaiak és szövetségeseik” néven emlegették őket. A klasszikus [[görögök|görög]] világban az athéniak [[délosziDéloszi szövetségSzövetség]]ének ellenpontja volt.

A peloponnészosziPeloponnészoszi szövetségSzövetség gyökerei az [[i. e. 6. század]]ra nyúlnak vissza, amikor a görög világban több hosszú életű katonai szövetség is köttetett (mint például a [[boiótBoiót szövetségSzövetség]]). Nem tudjuk pontosan, miért és hogyan alapították, de a spártaiak agresszív fellépésének valószínűleg komoly szerepe volt a megalakulásban. Miután Spárta meghódította [[Messzínia|Messzíniá]]t, lakosait pedig rabszolgasorsba taszította (ők lettek a [[helóta|helóták]]), a spártaiaknak létre kellett hozniuk egy politikai irányító szervet, amely megakadályozza az alávetettjeiket abban, hogy külső segítséget kapjanak. Ez azonban nem lehetett a kizárólagos oka annak, hogy a félsziget városai szövetségi viszonyba kerültek egymással. Közrejátszhatott az is, hogy a spártaiak gyakran segítettek más városoknak a [[türannisz|türannosz]]aik elűzésében, és amikor ez olyan távoli helyeken történt, mint például [[Szamosz]] vagy [[Athén]] (itt [[Polükratész]], illetve [[Hippiasz athéni türannosz|Hippiasz]] elűzésében segítettek a spártaiak), a kialakuló baráti szálak nem voltak hosszú életűek. A peloponnészoszi-félszigeten nyújtott segítség viszont sokkal gyakrabban jelentett tartós szövetséget, mint például [[Élisz]] vagy [[Korinthosz]] esetében.

A peloponnészosziPeloponnészoszi szövetségetSzövetséget leginkább kétoldalú állandó szövetségek sokaságának tekinthetjük. Argosz kivételével a félsziget összes városa szövetségben állt Spártával. Nagy részük Tégeához hasonlóan alárendelte külpolitikáját a spártaiak akaratának a védelemért cserébe. Spárta a városok katonáinak egy részét (talán harmadát) is behívhatta, hogy a spártaiak irányítása alatt szolgáljanak. Egy olyan nagy város azonban, mint Korinthosz, szabadságának jelentős részét megtarthatta. [[Thuküdidész]] feljegyezte, hogy az [[i. e. 430]]-as évek végén a korinthosziak háborúba keveredtek a [[Korfu|korküra]]iakkal anélkül, hogy a spártaiak vezetésére bízták volna magukat. A peloponnészosziPeloponnészoszi szövetségSzövetség lényegében a városoknak egy laza szervezete volt, amelyet olyan kötelékek kötöttek össze, mint [[Héraklész]] kultuszának a tisztelete, vagy a városok többségének közös [[dórok|dór]] gyökerei. Az [[olimpiai játékok]]hoz hasonló fesztiválokon, habár minden görög részt vehetett rajtuk, ezeket a dór érzelmeket ünnepelték.

A görög-perzsa háborúk idején, a peloponnészosziPeloponnészoszi szövetségSzövetség mintájára jött létre a [[hellén szövetség]], amely felvette a harcot a betolakodó [[Óperzsa Birodalom|perzsák]]kal. Gyülekezési helyük a [[korinthoszi-földszoros]] volt. Nem túlzás azt állítani, hogy ekkorra a görög [[Polisz|városállam]]ok szinte mind Spárta szövetségesei lettek, és elfogadták vezető szerepét. Ez az egység azonban csak addig maradt fenn, amíg fennállt a perzsa invázió veszélye. A spártai [[Pauszaniasz (hadvezér)|Pauszaniasz]] képtelen volt együtt tartani a szövetségeseket, így a hellén szövetség kettévált az eredeti peloponnészosziPeloponnészoszi szövetségreSzövetségre és az athéniak által vezetett [[délosziDéloszi szövetségSzövetség]]re.

A délosziDéloszi szövetségSzövetség sokkal fejlettebb szervezet volt, amelyet az [[Óperzsa Birodalom]] felépítése inspirált. Az [[i. e. 5. század]]ban az athéniaknak sikerült szövetségüket központosított birodalommá alakítaniuk, amit a szövetségeseik közül sokan a szabadságuk korlátozásának tekintettek. Ezzel szemben a lazán szerveződött peloponnészosziPeloponnészoszi szövetségSzövetség a szabadságot képviselte: a spártaiSpártai szövetségSzövetség a felépítésének hátrányait jóindulattal kompenzálta.

A [[peloponnészoszi háború]] után, amelyben a spártaiak és szövetségeseik legyőzték az Athént és szövetségeseit, a peloponnészosziPeloponnészoszi szövetségSzövetség tovább élt, még akkor is, amikor [[II. Artaxerxész perzsa király]] az [[i. e. 387]]-[[i. e. 386|386]]-ban megkötött [[királybéke|királybéké]]ben minden város függetlenségét kikötötte. Mivel a szövetség tagjai önszántukból követték a spártaiak iránymutatását, a függetlenségi kikötés rájuk nem vonatozott. Az [[i. e. 370-es évek]]ben, Spárta Athén mintájára elkezdett pénzügyi hozzájárulást szedni a tagállamoktól, ami egyértelművé tette, hogy Spárta semmivel sem jobb a többi [[imperializmus|imperialista]] hatalomnál. [[I. e. 371]]-ben ennek meg is lett az eredménye: a [[leuktrai csata]] után, amelyben a [[thébai]]ak legyőzték a spártaiakat, a görögök közül már csak kevesen voltak hajlandóak a peloponnészosziPeloponnészoszi szövetségSzövetség fennmaradásáért harcolni. A következő években szétesett a liga, [[i. e. 365]]-ben pedig fel is bomlott.

* [[Iszthmoszi szövetségSzövetség]]

{{DEFAULTSORT:Peloponneszosziszo~vetsegPeloponnészosziSzövetség}}