|
}}
'''(Idősebb) ''siménfalvi'' Székely Mózes''' ([[Székelyudvarhely|Udvarhely]], [[1553]] körül<ref>[http://mek.oszk.hu/11600/11670/11670.pdf Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes, Erdély székely fejedelme] Székelyudvarhely, 2007. (Letöltve: 2014. április 1.)</ref><ref>[http://www.unitarius.hu/szekely-mozes/ Székely Mózes fejedelemről az Unitárius Könyvesbolt könyvbemutatóján], Szekeres Lukács Sándor szerzőtől Budapesten, 2008. április 19-én (Letöltve: 2014. április 1.)</ref> – [[Brassó]], [[1603]]. [[július 17.]]<ref>[http://mek.oszk.hu/11600/11670/11670.pdf Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes, Erdély székely fejedelme]</ref>) erdélyi fejedelem.
== Élete ==
[[Kép:SigismundBathoryDominicusCustos.jpg|bal|bélyeg|[[Báthory Zsigmond]] fejedelem]]
[[Kép:MihaiViteazul.jpg|bélyeg|[[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihai viteazul]] havasalföldi fejedelem]]
[[Báthory Zsigmond]]tól nemesi címet kapott, habár mint székely ember eleve nemesnek számított és földadományt is kapott. [[Báthory András erdélyi fejedelem|Báthory András]]nak, majd [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihai Viteazul]] havasalföldi vajdának lett a fővezére. [[1601]]-ben Székely Mózes érdeme, hogy később mégis szembefordult a vajdával és [[Giorgio Basta|Basta]] Habsburg generális rémuralmával; előbb Lengyelországban Jan Zamoysky lengyel kancellár segítségével próbálta Báthory Zsigmondot a trónra visszahozni, majd az 1601. augusztus 3-i [[goroszlói csata|goroszlói vereség]] után maga állt a császárellenes párt élére. 1602 júliusában a Tövis melletti csatában Giorgio Basta generális vereséget mért a székelyekből álló seregre, és Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem pedig lemondott a fejedelmi trónról. 1602–1603 telén Székely Mózes Erdély felszabadítására [[Bethlen Gábor]] szövetségében és török támogatással hadjáratot szervezett, Temesváron tartózkodott, itt kapta meg [[III. Mehmed oszmán szultán]] engedélyét az erdélyi trónra. <ref>{{Cite web|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1603_julius_17_szekely_mozes_erdelyi_fejedelem_halala/|title=1603. július 17. Székely Mózes erdélyi fejedelem halála|accessdate=2017-03-24|work=www.rubicon.hu}}</ref>
1603 márciusában foglalták el [[Karánsebes]]t a Habsburg-katonáktól. Itt született meg Mózes nevű fia, majd [[pestis]]ben itt halt meg felesége és nagyobbik fia, Székely István.
1603. április 15-én [[Hátszeg]]nél egy katonai táborban választották meg az erdélyi rendek fejedelemnek, majd az Erdély korabeli fővárosának számító [[Gyulafehérvár]] elfoglalása után május 9-én ott ünnepélyesen be is iktatták.<ref>{{Cite web|url=http://erdely.ma/publicisztika.php?id=152587|title=erdély ma - Az elfelejtett fejedelem – Székely Mózes és az erdélyi hadsereg|accessdate=2017-03-24|work=erdely.ma}}</ref> Gyulafehérvár már az unitárius hitre tért, és ugyanitt székelő választott magyar király, II. János óta az unitáriusok „fellegvára” volt, így nem véletlen, hogy a székely–magyar történelem második unitárius vallású uralkodóját és egyetlen unitárius fejedelmét is itt iktatták be. 1603-ban Erdély nagy része felszabadult.
==Halála==
Habsburg támogatással [[IX. Radu havasalföldi fejedelem]] csapatokat szervezett a függetlenségpárti erdélyiek leverésére és 1603. július 17-én Brassó mellett legyőzték Székely Mózes katonáit. Itt mintegy 3000 magyar és székely vesztette életét vele együtt. A fejedelem levágott fejét Radu havasalföldi vajdának vitték, aki trófeaként állította ki Brassó piacterén. [[Michael Weiss (krónikaíró)|Michael Weiss]] brassói bíró elvette a fejet, és eltemette [[Kolostor utca (Brassó)|Kolostor utcai]] házának kertjében. Később itt épült fel az Európa szálló, amelynek udvarán emléktábla jelezte a fejedelem sírhelyét; ezt később az [[Brassói unitárius templom|unitárius templomba]] vitték.<ref>Szabó Sámuel: [http://epa.oszk.hu/02100/02190/00161/pdf/KM_1991_03_197.pdf A Székely Mózes emléktábla története Brassóban], Keresztény Magvető</ref>
==Jegyzetek==
| 