„Lendva” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
40. sor:
A város határában három-négyezer éves, [[rézkor]]i és [[bronzkor]]i települések maradványait tárták fel.{{refhely|Lendva820|11. o.}}
A 20. század 80-as éveiig azt feltételezték, hogy a római korban a források szerint [[Halicanum]] névvel
A magyar honfoglalás idejétől a terület a [[gyepű]]höz, gyepűelvéhez tartozott, de ekkoriban létezett egy őrállás jellegű település a mai Lendva helyén.{{hely|Lendva820|11. o.}} Később, a gyepűelvék benépesítése során, a [[Hahót nemzetség|Hahótok]] (Hoholt) német eredetű nemzetségének birtokába került a környék. Ebből az alkalomból, [[1192]]-ből származik első írásos említése. Várát [[1272]]-ben említik, ekkor a Hahót nemzetségé. [[1314]]-ben [[Kőszegi család|Kőszegi János]] foglalta el, de [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] [[1323]]-ban visszaadta Hahót Miklósnak. A Hahót nemzetség neve a [[14. század]]ban a [[Bánffy család|Bánffyra]] változott. A 14. században piaci jogot is kapott, egyházközségét [[1334]]-ben említik először a források. [[1644]]-ben az [[Esterházy család|Esterházy grófok]] birtokába került.
A település a török harcok alatt viszonylag keveset szenvedett. A 16. – 17. században a reformáció egyik fontos szellemi központja volt nyomdával, híres prédikátorokkal. A törökök végleges kiűzése után, [[1690]]-[[1705]] között alakították ki az Esterházy hercegek a vár jelenlegi alakját.
|