1921 [[Család (rendszertan)|család]] és mintegy 9281302 ma élő [[faj]] tartozik a rendbe. Az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaikon a másodiktól kezdve valamennyi ujjuk erősen meghosszabbodott. Közöttük, valamint a törzs oldala között egy vékony bőrredő – a „vitorla” – feszül, amely a hátsó lábra és a [[farokFarkas Bertalan (űrhajós)|farokra]]ra is kiterjed. Mivel bőrszárnyuk nem ereszti át a levegőt, röptük különbözik a [[madarak]]étól. Az emlősök között egyedül állnak abban, hogy [[térd]]üket nemcsak befelé, hanem kifelé is képesek mozgatni, ami szükséges a leszálláshoz és a fejjel lefelé függéshez. Ebből következően lábujjaik sem előre-, hanem hátra néznek. A földön csak üggyel-bajjal mozognak. Éjszakai állatok. Napközben fejjel lefelé csüngenek [[fa (botanika)|faodvakban]], [[barlang]]okban, padlásokon. [[Fog]]azatuk elkülönült metsző-, szem- és őrlőfogból áll, de valamennyi fog tűhegyes. Tépőfoguk nincs.
Látásuk gyenge, [[ultrahang]]ok segítségével tájékozódnak oly módon, hogy az általuk kibocsátott ultrahang az eléjük kerülő tárgyakról, [[rovarok]]ról visszaverődik, és ezt érzékelik. Az ultrahang frekvenciája fajonként különböző, 35–105 [[Hertz|kHz]] közé esik. A közönséges denevér a száján át, a patkósorrú denevérek a hártyás [[orr]]ukon bocsátják ki az ultrahangot.
