„Betlenfalva” változatai közötti eltérés

A falu [[Göbel]]Bethlenfalvi család ősi fészke,<ref>J. Siebmacher`s grosses und allgemeines Wappenbuch; Magyarország, Horvát-Szlavónia és Erdély nagy címerkönyve; Szerk: Nagy I., Csergheö G., Bárczai O., Bojnicic I. 1885–1892.</ref> első okleveles említése ''" villa Bethleem"'' néven [[1311]]-re<ref>'''Kristó datáltGyula''': (JohannAnjou–kori GöbelOklevéltár. vIII. Bethlenfalva)1311-1314.</ref>-re datált . A család egyéb szepességi birtokokkal(Miklósfalva, Édesfalva, Pikfalva, Istvánfalva, Kromló,stb.) is rendelkezett, a vármegye igazgatásában századokon át tevékenyen részt vett. Ismeretlen okból 1430-tól [[Thurzó György (kamaragróf)|Thurzó György]] nevezte magát Betlenfalva urának, ősei Alsó-Ausztriábólaz származtak.<ref>Karenemlitett Lambrecht:Bethlenfalvi, Aufstiegschancenszepesi undX Handlungsräumelándzsás incsaládból ostmitteleuropäischen Zentren um 1500származtak. Das Beispiel der Unternehmerfamilie Thurzó. In: Zeitschrift für Ostmitteleuropaforschung 47 (1998), S. 317-346</ref> A Thurzók Közép-Európa jelentős nyersanyagkereskedőivé léptek elő, melyet az augsburgi [[Fugger-család|Fuggerekhez]] kapcsolódó családi szálak is hatékonyan segítettek. A falu határában állt a [[13. század]]ban épített Marcell-vár, a [[15. század]]ban a [[husziták]] egyik fő tábora, ahonnan vezérük, Axamit Péter vezetésével intéztek támadásokat a környéken. A várat a husziták távozása után [[Lőcse]] város tanácsa romboltatta le. [[1564]] és [[1568]] között Faigel Péter, akinek felesége a Thurzó családból származott építtetett [[reneszánsz]] kastélyt ide. A kastély egykor megyegyűlések színhelye volt. A [[19. század]] végén gőzmalom és fűrésztelep működött a településen. [[1787]]-ben 12 háza és 470 lakosa volt. [[1828]]-ban 70 házában 502 lakos élt.