„Szilágyi János György” változatai közötti eltérés

1984-ben a [[Seuso-kincs]] felbukkanásakor a Getty múzeum vendégeként feltűnt neki a az egyik ezüst tálon a "Pelso" - felirat, ami a [[Balaton]] [[latin nyelv|latin]] neve, felhívta az ottani szakemberek figyelmét, hogy a felirat ellentmond a kincs állítólagos [[libanon]]i származásának és valószínűleg a [[Pannonia (provincia)|pannóniai]] eredetet igazolja.<ref>[http://magyarnarancs.hu/konyv/a_seuso-kincs_es_a_lelohely-fosztogatas_kaparj_kurta-56604 A Seuso-kincs és a lelőhely-fosztogatás: Kaparj, kurta], magyarnarancs.hu</ref>

A [[Magyar Ókortudományi Társaság]] főtitkára volt másfél évtizeden át és szerkesztette a ''Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts''-ot. 500-nál több tudományos közleménye, kötete, kötetbe írt fejezete, bevezetője, előszava, utószava jelent meg, nemzetközi érdeklődésre számot tartó tudományos közleményeit és köteteit [[német nyelv|német]],<ref>Echte und gefälschte etruskische Spiegel in Ungarn / J. Gy. Szilágyi. Budapest : Akad. Kiadó, 1962. p. 249-271. ill.</ref> [[angol nyelv|angol]],<ref>In search of Pelasgian ancestors : the 1861 Hungarian excavations in the Apennines / János György Szilágyi ; transl. by Péter Agócs ; [phot. András Rázsó]. Budapest : Atlantisz : Museum of Fine Arts, cop. 2004. 219 p., [1] t. ill. (Ser. Centaur)</ref> [[francia nyelv|francia]] nyelven is közzétette. A Német Régészeti Intézet és a [[firenze]]i Istituto di Studi Etruschi tagja volt.

 

== Kötetei (válogatás)<ref>Adatok az [[Országos Széchényi Könyvtár|OSZK]] NEKTÁR adatbázisa nyomán.</ref>==