„Klasszikus mechanika” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
link-, form, csonk sablon ki |
|||
1. sor:
A '''klasszikus vagy [[Isaac Newton|newtoni]] mechanika''' a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
==
A klasszikus mechanika törvényei szigorúan csak alacsony sebességek ([[fénysebesség]]hez képest) mellett érvényesek, a fénysebességgel összemérhető sebességek esetében a [[speciális relativitáselmélet]] eredményeit kell használni. Mikrorendszerek (atomok, molekulák szintje) estén pedig a [[kvantummechanika]] törvényei érvényesek.
== Részterületei ==
* [[Kinematika]] (mozgástan): feladata a testek mozgásának leírása;
* [[#Dinamika|Dinamika]] (erőtan): a testek mozgását okozó törvényszerűségeket vizsgálata;
14 ⟶ 12 sor:
== Kinematika ==
A kinematika a testek mozgásának leírásával foglalkozik, ehhez az [[Euklideszi geometria|Euklideszi geometriát]] használja.
=== Tömegpont fogalma ===
A jelenségek leírásakor, azok egyszerűsítése céljából, a valós testek matematikai absztrakciójaként pontszerű részecskéket, ún. tömegpontokat használunk. A [[tömegpont]] néhány fizikai mennyiséggel jellemezhető, ezek: helyvektor, tömeg, sebesség, gyorsulás. A valóságos testek mérete természetesen nem mindig elhanyagolható.
=== Pontszerű részecskék helyzete ===
Egy tömegpont helyzete megadható, egy, a térben rögzített ponthoz viszonyított helyzetével. Ezt a viszonyítási pontot gyakran [[origó (metszéspont)|origónak]] (O) nevezzük. A részecske helyzete tehát megadható az O pontból a tömegpontba húzott <math>\vec{r}</math> hely[[vektor]]ral. Ha a részecske mozog, akkor az <math>\vec{r}</math> vektor az idő függvényében változik. A klasszikus mechanikában az idő vonatkoztatási rendszertől független, azaz koordináta-rendszer váltásakor értéke nem változik (abszolút) (ld. [[Galilei-transzformáció]]).▼
▲Egy tömegpont helyzete megadható, egy, a térben rögzített ponthoz viszonyított helyzetével. Ezt a viszonyítási pontot gyakran [[origó (metszéspont)|origónak]] (O) nevezzük. A részecske helyzete tehát megadható az O pontból a tömegpontba húzott <math>\vec{r}</math> hely[[vektor]]ral. Ha a részecske mozog, akkor az <math>\vec{r}</math> vektor az idő függvényében változik.
=== Sebesség ===
A sebesség az elmozdulás idő szerinti [[derivált]]ja:
35 ⟶ 28 sor:
=== Gyorsulás ===
[[Gyorsulás]]nak nevezzük a sebesség idő szerinti első deriváltját, amely megegyezik a hely szerinti második deriválttal.
46 ⟶ 38 sor:
=== Dinamika ===
{{egyért2 szakasz|a klasszikus mechanika részterületéről|Dinamika (zene)}}
52 ⟶ 43 sor:
=== Tömeg ===
Az [[SI]] alapegysége, mértékegysége a kg. Kétféle tömeget különböztethetünk meg aszerint, hogy milyen kölcsönhatásban vesz részt a test:▼
▲Az SI alapegysége, mértékegysége a kg. Kétféle tömeget különböztethetünk meg aszerint, hogy milyen kölcsönhatásban vesz részt a test:
* A súlyos tömeg jellemzi a test [[gravitáció]]s kölcsönhatásban való részvételének mértékét.
* Tehetetlen tömeg, a test erőhatással szembeni tehetetlenségének mértéke. Ahhoz, hogy egy test sebességét megváltoztassuk erővel kell hatnunk rá ([[Newton törvényei#Newton első törvénye – a tehetetlenség törvénye|Newton I. törvénye szerint]]). A sebesség-változás nagysága fordítva arányos a test tehetetlen tömegével: <math>\vec{a} = {\vec{F} \over m}</math> ([[Newton törvényei#Newton második törvénye – a dinamika alaptörvénye|Newton II. törvényének egyik megfogalmazása]]).
=== Lendület ===
▲Lendületnek, vagy impulzusnak nevezzük a tömeg és sebesség szorzatát:
<math>\vec{p}=m \vec{v} </math>.
65 ⟶ 54 sor:
=== Erő ===
[[Isaac Newton|Newton]] második törvénye (ld. [[Newton törvényei]]) egy test [[tömeg]]ét és [[sebesség]]ét egy vektormennyiséggel kapcsolja össze, amelyet impulzusnak nevezünk. Ha ''m'' a test tömege és ''F'' a testre ható erők eredője, akkor Newton második törvénye szerint:
74 ⟶ 62 sor:
<math>\mathbf{F}=m \mathbf{a}</math>, ahol <math>\vec{a}</math> a gyorsulás.
Ha a tömeg az időben nem állandó (például egy [[rakéta]] esetében, amely mozgás közben elégeti a tömegének egy részét képező hajtóanyagát), akkor az általános
=== Munka, energia ===
Ha egy test a rá ható erők hatására Δs [[elmozdulás]]t végez, akkor az [[erő]] a testen [[mechanikai munka|mechanikai munkát]] végez.
85 ⟶ 72 sor:
== Források ==
{{Klasszikus mechanika}}
{{Fizika}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|fizika|}}
| |||