„Porcos vérteshalak” változatai közötti eltérés

a
A halak portálja terítése, apróbb javítások AWB
a (A halak portálja terítése, apróbb javítások AWB)
== Testfelépítés ==
 
A porcos vérteshalak [[anatómia]]i jellegzetességeik alapján primitív halcsoportnak tekinthető. Nevük onnan ered, hogy vázrendszerükben a [[porcszövet]]nek még nagyobb szerepe van, mint a [[csont]]oknak. [[koponya|Koponyájuk]] erőteljes, bőrcsontokkal borított, vastag csontozatú, melynek jellegzetessége a csőrszerűen előrenyúló nyúlvány ''(rostrum)'', mely a [[porcos halak]] (''Chondrichtyes'' osztály) körében is megvan. Kopoltyúfedőjük már kialakult. A [[gerinc]]oszlop tökéletlenül csontosodott el, a csigolyatestek még porcosak, mitöbb tökéletlenül fejlődtek ki, csak alsó és felső gyűrűt alkotó ívszárak vannak meg, melyek körülölelik a [[gerincvelő]]t és a [[szív]]ből induló, kopoltyúkhoz vezető [[aorta|aortát]]. A [[gerinchúr]] csaknem teljes egészében megmaradt, mely igen primitív sajátosságnak tekinthető. Szájnyílásuk – akár a [[cápák]]é – alsó állású, állkapcsaik csökevényesek. Kültakarójuk [[Bőr (biológia)|bőr]], melyen vagy rombikus pikkelyek, vagy sorokba rendezett csontlemezek vérteznek.
 
Belső zsigeri rendszereik is számos ősi, primitív sajátosságot őriztek meg, melyek sok esetben a cápák belső anatómiai felépítésére emlékeztet. Bélrendszerük jól tagolt, háromszakaszos, felületnövelő, spirálisan csavarodott bélredőjük van a középbéli szakaszon. A szív kamrája után, még az aortatörzs előtt ún. artériás gumó vagy kúp öblösödik ki. [[Úszóhólyag]]juk már kialakult, hatalmas méretű, de osztatlan. A szív kamrájának belseje [[mirigy]]ekben gazdag. A [[gyomor]]fal igen erőteljes simaizomzatú, akárcsak a [[madarak]] [[zúzógyomor|zúzógyomra]]. [[Kloáka|Kloákájuk]] nincs, a húgy−ivarrendszer és a végbél nyílása elkülönül egymástól.
 
A porcos halakkal ellentétben [[megtermékenyítés]]ük külső, nagyszámú, igen kisméretű petét raknak.
 
Gazdasági jelentőségük van, hisz húsukért és ikrájukért halásszák őket. [[Magyarország]]on főképp a [[viza]] ''(Huso huso)'' halászata volt jelentős, hisz a Dunában a XIX. század végéig sok viza élt, mára azonban teljesen kipusztult hazánkból. A kisebb méretű [[kecsege]] ''(Acipenser ruthenus)'' is hasonlóan keresett cikk, de szerencsére még nincs végveszélyben. A viza és a kecsege keresztezésével hozták létre a remek tulajdonságokkal rendelkező [[vicsege|vicsegét]] (viza + kecsege szóösszetételből).
 
{{Portál|Halak}}
 
[[Kategória:Sugarasúszójú halak]]
38 634

szerkesztés