Főmenü megnyitása

Módosítások

a
link
'''I. Henrik''' ([[1068]] [[szeptember]]e – [[1135]]. [[december 1.]]) [[Angol Királyság|Anglia]] királya 1100-tól haláláig.
 
Henrik [[I. Vilmos angol király|Hódító Vilmos]] negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a [[Hét szabad művészet|szabad művészetekbe]] is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik [[II. Róbert normandiai herceg|Róbert]] a [[Normandia|Normandiai HercegségHercegséget]]et, [[II. Vilmos angol király|Rufus Vilmos]] pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől [[Cotentin]] grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a [[III. Malcolm skót király|skót király]] lányát, [[Skóciai Matild angol királyné|Matildát]], akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg.
 
Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os [[tinchebrayi csata]] vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók ([[Anjou]] és [[Flandria]] grófjai, valamint a [[VI. Lajos francia király|francia király]] azonban Róbert fiát, [[Clito Vilmos]]t ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal.
76 313

szerkesztés