„Dömötör Sándor (néprajzkutató)” változatai közötti eltérés

Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte 1926 és 1930 között. Egyetemi hallgató korábban összegyűjtötte [[Dunaszentgyörgy]] népnyelvi anyagát. [[Solymossy Sándor (néprajzkutató)|Solymossy Sándor]] tanítványa lett a Szegedi Egyetemen, ahol a betyárromantikáról szóló disszertációjával doktorált 1930-ban. Művét 1930-ban ''Betyárromantika'' címen ugyanabban az évben kiadták. Fizetés nélküli gyakornok volt a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Múzeumánál 1931 - 1932-ben. 1933 és 1935 között megélhetését hivatalnokként biztosította (a Fővárosi Alkalmazottak Segítőalapjánál). 1936 és 1944 között a Fővárosi Alkalmazottak Segítőalapjának balatonkenesei üdülőjében volt igazgatóhelyettes. 1949 és 1957 között a szombathelyi Vasvármegyei (majd Savaria) Múzeum igazgatója volt 1949. január 1-je és 1957. decembere között. 1969-ig, nyugdíjazásáig, a [[Népművelési Intézet]] főelőadója volt. Fontos szerepe volt a honismereti mozgalom megindításában, szervezésében. Több népmesegyűjteményt adott ki. A legtöbb tanulmánya az Ethnographiában és a Savaria Múzeum évkönyveiben jelent meg.

Fő kutatási területe a folklorisztika; ballada, mese, valamint a [[boszorkány]]képzetek.

* Hevestől Baranyáig. Helytörténeti képek Berze Nagy János életéből (Pécs, 1983).

{{DEFAULTSORT:Do~mo~to~r Sandor}}