Wikipédia

„Artéria” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
 
[[Fájl:Blutkreislauf.png|bélyegkép|upright|jobbra|[[Vérkeringés]]:<br />'''Vörös'''= oxigéndús vér<br />'''Kék'''= oxigénszegény vér]]
Az '''artériá'''nak '''(ütőér, verőér)''' a [[szív]]től elvezető nagy [[ér (anatómia)|ereket]] nevezzük.<ref>{{cite book|author=Szentágothai-Réthelyi|title= Funkcionális anatómia |publisher=Medicina Kiadó (Budapest)| year=1989|pages=657-741|isbn=963-8154-37-3|language=magyar}}</ref> A főerek (aorta, truncus (arteria) pulmonalis) szívkamrákból indulnak, egyre kisebb erekre, majd hajszálerekre ([[kapillárisok]]ra) oszlanak, ezek a gázcsere és tápanyagátadás után [[véna|vénákká]] egyesülnek, amikamelyek aztán a pitvarokba futnak. A szív a vért a pitvarokból a kamrákba továbbítja, majd onnan ismét az artériákba pumpálja. A nagy (a testet ellátó, szisztémás) vérkör artériáiban [[oxigén]]ben dús, a kisvérkörben (tüdő- vagy pulmonális vérkör) és a magzati [[köldökzsinór|umbilikális artériákban]] [[szén-dioxid]]ban dús [[vér]] kering.
 
Az artériás rendszer a magasabb nyomású része az emberi [[vérkeringés]]nek. Az [[vérnyomás|artériás vérnyomás]] egy szívciklusban mért legmagasabb értékét nevezzük [[vérnyomás|szisztolés nyomás]]nak, legalacsonyabbat pedig [[vérnyomás|diasztolés nyomás]]nak. A [[vérnyomás]] nem invazív mérésének legelterjedtebb módja a ''(Riva-Rocci)'' módszer.
21 ⟶ 20 sor:
A muscularis és az elasztikus típus közötti átmenetet vegyes típusnak (Arteriae mixtotypicae) nevezik.
 
Arteriae convolutae: ezek olyan artériák, melyekamelyek belső átmérőjüket olyan szűkre csökkenthetik, hogy már egyáltalán nincs véráramlás.
 
=== Arteriolák ===
55 ⟶ 54 sor:
== Történelem ==
 
AAz görög időkbenógörögök azt gondolták, hogy az artériákban levegő kering, rajtuk keresztül jut el a légcsőből a szövetekig. Innen származik az artéria elnevezés is. Ezt azzal indokolták, hogy boncoláskor az artériák nem tartalmaznak vért.
 
==Jegyzetek==
69 ⟶ 68 sor:
==Források==
 
*Ganong, William F.: Az orvosi élettan alapjai ([[Medicina Kiadó]], 1990) {{ISBN|963-241-783-6}}
*Ormai S.: Élettan-kórélettan (Semmelweis Kiadó, 1999) {{ISBN|963-9214-04-3}}
*Pesthy G.-Nácsa K.: Orvosi tanácsok otthonra (Reader's Digest, 1995) {{ISBN|963-8475-03-X}}
*Szentágothai-Réthelyi: Funkcionális anatómia (SemmelwisSemmelweis, Bp., 1994) {{ISBN|963-8154-37-3}}
*Went István: Élettan (Medicina Kiadó, 1962)
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Artéria”