„T4-es busz (Budapest)” változatai közötti eltérés

Az [[1980-as évek]]ben a [[Budapesti Közlekedési Zrt.|Budapesti Közlekedési Vállalat]] még elég jó anyagi körülmények között gazdálkodhatott, így a menetrendi járatok mellett speciális igényeket kielégítő járatok indítására is vállalkozott. Ezek kapcsán merült fel az a javaslat, hogy indítson a társaság a budai agglomerációba idényjellegű, gyors buszjáratokat, úgynevezett telkesjáratokat is, a hétvégiház-tulajdonosok kiszolgálására. A {{piros busz|T4}}-es a négy ilyen új buszjárat egyike volt, amely a három másikkal ({{ikonBKK|b|bp|láthatóikon=nem|T1|T2|T3}}) együtt [[1982]]. [[március 20.|március 20]]-án indult el, akkor még ''[[Budafok]], Varga JenőBudafoki tér'' végállomásról. A belső végállomást rövid1984. időnmárcius belül3-án áthelyezték a [[Móricz Zsigmond körtér]]re.

A járat a többi telkesjárattal egyezően csak hétvégi napokon közlekedett tavasztól őszig, átlagosan húsz perces követési idővel, de megszűnésének évében irányonként csak három indulása volt. Viteldíjrendszere is azokéval egyező, speciális volt, bérlettel ugyanis nem lehetett utazni rajta, csak két vonaljegy érvényesítésével, ily módon a viteldíj eleinte 63 forint, majd egy díjemelés után 1985-től 6 forint, megszűnésének évében pedig 12 forint lett. A többi telkesjárathoz hasonlóan, itt is okozhatott bonyodalmat, hogy a vonalra beosztott sofőrök hétköznapokon a város más részein dolgoztak, így a vonalvezetést nem feltétlenül ismerték pontosan, ami miatt olykor az utasok segítségére szorultak.