„Jövedéki adó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''jövedéki adó''' meghatározott termékek (jövedéki termékek) forgalma után fizetett adó.<ref>"3. § (1) E törvény alkalmazásában
1. adó: a jövedéki termékek után fizetendő jövedéki adó és a dohánygyártmányok tekintetében a dohánygyártmányok általános forgalmi adója;"[https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600068.TV×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT 2016. évi LXVIII. törvény]</ref>
== Jövedéki adó visszatekintés ==
A jövedéki adóztatás nagy és szövevényes múltra tekint vissza, a XXI. századi működés megértéséhez kicsit vissza kell tekinteni a múltba. <ref>[https://jovedekiado.hu/contents/view/jovedeki-ado A jövedéki adó]"A jövedéki adóztatás nagy és szövevényes múltra tekint vissza, a XXI. század működés megértéséhez kicsit vissza kell tekinteni a múltba."</ref> Az [[Osztrák-Magyar Monarchia]] és a mai magyar jövedéki jog kapcsolatára jellemzőként szokás felhozni, hogy maga a jövedék kifejezés a német Gefäll szó fordítása, ami tágabb értelemben magában foglalja az úgynevezett felség jogon alapuló összes állami pénzügyi bevételt, amelyek elsősorban az egyedáruság fogalmához kapcsolhatóak.
Történelmileg ismert egyedáruk, és kapcsolódó elnevezések:
*só - sójövedék (ez már a Bibliából is ismert kifejezés)
*lőpor - lőporegyedáruság
*pénz - pénzverési monopólium
*lottó - jövedék.
A felsorolásban szereplő egyedáruk a modern jövedéki szabályozásnak már nem szereplői. Természetesen mind a történelmi, mind a mai szabályozásnak a lényege az adóbevételek szaporításán kívül az egyedi áruk termelőinek, forgalmazóinak megszorítása olyan értelemben, hogy az államot ne érje kár az adóbevételek elmaradása miatt. A második világháború után fontos cél volt a feketekereskedelem felszámolása is. A magas adótartalmú termékek piaci, közúti ellenőrzése ma is rendkívül fontos az árnyékgazdaság visszaszorítása miatt. <ref>[https://jovedekiado.hu/contents/view/jovedeki-ado A jövedéki adó]"1993. július 1-jén lépett hatályba a magas adótartalmú, az államnak kiemelkedő adóbevételi forrást jelentő jövedéki termékek termelését, kereskedelmét szabályozó új jogi szabályozás, a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény. Ezen szabályozásnak az volt a célja, hogy az állami bevételek biztosítás mellett egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a piaci szereplők között, illetve gátat szabjon a feketekereskedelemnek, amelyben további kiskapuk működtek. A jövedéki termékekkel kapcsolatos adóztatási feladatokat ekkor az APEH, míg a forgalmazásukkal összefüggő engedélyezési, ellenőrzési teendőket a Vám- és Pénzügyőrség látta el.
1997. november 04-én fogadta el az Országgyűlés a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. CIII. törvényt. A bevezetett új jövedéki szabályozás célja az adó biztosabb és hatékonyabb beszedése, valamint az Európai Unió által előírt jogharmonizációs követelményeknek való megfelelés volt. Ennek megfelelően a jövedéki termékekre az állami elvonás 1998-tól jövedéki adóként került beszedésre és ezzel egyidejűleg a fogyasztási adótételük megszűnt. A jövedéki adó egyben átvette az egyes jövedéki termékeknél fennállt többféle fizetési kötelezettség szerepét is. A másik nagy változás, hogy az új jövedéki adótörvény az összes funkció ellátását a Vám ?és Pénzügyőrség hatáskörébe utalta.
Magyarország 2004. május 01-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, amely változást eredményezett a jövedéki szabályozás területén is. Az európai uniós jogszabályi normák maradéktalan átvétele érdekében hosszantartó előkészületek után 2004. május 01-jén lépett hatályba a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény"</ref>
Magyarországon jelenleg a
240 ⟶ 252 sor:
|174. § || Hatályon kívül helyező rendelkezések [Hatályát veszti a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény. (2) Hatályát veszti az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény. (3) Hatályát veszti a 154-172. §. (4) Hatályát veszti a 103. alcím.] - 104.
|}
== Nyilvántartások ==
| |||