„Fodor Gyula (építész)” változatai közötti eltérés

 
==Élete==
Nemesi családban született. A [[bécsi egyetem]]en végzett, majd [[1904]]-től [[Budapest]]en alkotta meg a korszak jó 40 [[szecesszió]]s épületét. Schirmbrandt Annát vette el, akinek édesapja az [[Állatkert]] [[Oroszlánház]]ának kivitelezéséért is felelős építési vállalkozó és tervező Schirmbrandt Antal. Az 1900-as lakcímjegyzék magát Fodort is építési vállalkozóként tartja nyilván az Ügynök (ma Kresz Géza) utca 7.-ben. Építészetileg aktív évei 1903-tól 1914-ig tartottak, ezalatt a fővárosban harmincnál is több bérházat tervezett, pályázatokon nem vett részt, gazdag megrendelőknek dolgozott. Több cég neve ismétlődik a vele kapcsolatos dokumentumokban, a ''Fodor Gyula és Társá''ban felesége cégtulajdonos, a Hunnia Építő Rt. pedig többek közt a Fodor által tervezett Belgrád rakpart 16. szám alatti épület építtetője. Fodor a társaság építésze, képviselője, máshol ügyvezető igazgatója. A harmadik cég az Atlantica Tengerhajózási Társaság, annak is dolgozott, ennek emléke a [[Falk Miksa utca]] 18-20. szám alatti épület, rózsaszín csempékkel a lépcsőházában. Lakcímeként többször is az Aréna (ma Dózsa György) út 64. van feltüntetve. Az ott álló épületet is ő tervezte 1908-ban, az . Az [[első világháború]] kitörése után az építészekre sötét időszak várt, a bérházépítés jó 10-12 évre, úgy 1926-ig jóformán leáll. 1914-ben Fodor még csak 42 éves volt, élete teljében találta a kényszerű leállás és nyilván a fenti cégeknek köszönhetően tartotta fenn magát, mert legközelebb csak 1931-ben tervezett, egy, az addigi munkáitól nagyban eltérő külsejű bérházat a Vármegye utcában. Hetven évesen, 1942-ben szívrohamban hunyt el, családja pedig a [[második világháború]] utáni államosításokból és a politikai helyzetből fakadóan elvesztette vagyonát.
Nemesi családban született. A [[bécsi egyetem]]en végzett, majd [[1904]]-től [[Budapest]]en alkotta meg a korszak sok [[szecesszió]]s épületét.
 
A Kálvin tér szomszédságában alszik a város egyik legszebb szecessziós bérháza. Bemutatjuk az Arany Sas Udvart. Az ipar találkozása a szecesszióval a háború sújtotta belvárosi tündérvár Roskadozó szecesszió néhány lépésnyire az Kálvin tértől alig néhány lépésnyire, a Szabó Ervin térre néző, kissé talán vitatott megítélésű BKK Forgalomtechnikai Igazgatóságának (1973-1977) szomszédságában húzódó Arany Sas udvart, melybe az Üllői út és a Baross utca felől is bejuthatunk.
 
A nagykárolyi gróf Károlyi Lajos (1872-1965) által építtetett, a századforduló egyik legtehetségesebb magyar építésze, Fodor Gyula (1872-1942) tervei nyomán megszületett épület immár száztíz éve áll itt, szépségét viszont szakmai berkeken kívül minen bizonnyal igen kevesen ismerik.
 
Az épület két homlokzata nem azonos, noha ma is számos ponton megegyeznek. A fővárosi bérházak jókora hányadához hasonlóan itt is eltűnt (noha 1957-ben még megvolt, tehát nem a második világháború tette tönkre) az egykor gyönyörű tetőszerkezet, de más különbségek is akadnak: az Üllői úti oldalon hiányzik a központi szoborcsoport (ablakot vágtak helyette), és egyszerűbbek az ezt szegélyező erkélyek, míg a Baross utcában ezek rendben vannak, noha az arany sas-dombormű, illetve az álló alakok is hiányoznak.
 
A nemesi családból származó építész életútjáról és műveiről máig nem született még átfogó, részletes tanulmány, pedig a Bécsben tanult, 1904-től tervező Fodornak köszönhetjük a város legszebb századfordulós bérházainak jó részét, így a Hajós utcai Napóleon udvart, a Nagymező utcai Ernst-házat (a város első ötemeletes háza, mely egykor Ernst Lajos magángyűjteményének, később a Műcsarnok fiókintézményének, valamint a Tivoli Színháznak adott otthont, ma pedig a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ működik a falai között), a Steinhardt-udvart (Alsóerdősor utca 8.), a Dózsa György út 64.-et, mai cikkünk témáját, az Arany Sas udvart, valamint még legalább három tucat házat.
1942-ben, szívrohamban hunyt el, családja pedig a második világháború utáni államosításoknak és a politikai helyzetből fakadóan elvesztette vagyonát.
 
{{Idézet|Fodor hetven évesen, szívrohamban halt meg, 1942-ben. Az idősebb lánya a fővárosban lakott férjével, feleségét és a kisebbik lányát '45 után, osztályidegenként kitelepítették Boglárról, a villát államosították. A BAZ megyei Mádra kerültek egy családhoz, ahol lényegében cselédsorban éltek 1949-től 1956-ig, istállóban, földön aludtak, földmunkát végeztek. 1956 augusztusában "szabadultak", visszatértek Budapestre, de régi életkörülményeiknek és a családi vagyonnak természetesen búcsút mondhattak. Az ingóságokat, amiket nem mentett ki időben a család többi része, széthordták és megsemmisítették mások, nekik jóformán semmijük sem maradt, életük hátralévő részében méltatlan körülmények között éltek. A boglári villába sosem tértek vissza. Amikor az 1970-80-as években … levitték kocsival, hogy megnézzék a házat, Hajnalka még az autóból sem akart kiszállni. … A villa az Oktatási Minisztérium, később pedig talán a Vízművek tulajdonában állt|Kép-tér.blog.hu 2014. augusztus 9.}}
*[[Budapest VIII. kerülete]], [[Baross utca]] 11.sz. műemléki nytsz. 36753 Arany Sas-udvar, 1905-1907<ref>[https://24.hu/kultura/2017/03/25/ismeretlen-budapest-arany-sas-a-fovaros-felett/ Arany Sas a főváros felett]</ref>
*Budapest VIII., [[Csokonai utca]] 8. sz. műemléki nytsz. 34656 lakóház, 1906 körül
*[[Budapest VII. kerülete]], [[Kazinczy utca (Budapest)|Kazinczy utca]] 51. sz. műemléki nytsz. 34158, lakóház, 1907 körül
*Budapest VIII., [[Fiumei út]] 12/B-14. sz. műemléki nytsz. 34587 lakóház
*[[Kálvin tér]]re néző, az [[Üllői út]] és a [[Baross utca (Budapest-Józsefváros)|Baross utca]] találkozásában, 1907 körül épült Arany Sas udvart magába foglaló bérház
*[[Budapest VI. kerülete]], [[Alsó erdősor utca]] 8. sz. műemléki nytsz. 33603 „Steinhardt-ház”, 1907 körül
*Budapest VI., Hajós u. 25. sz. alatti lakóház, a Napóleon-udvarral<ref>[http://kep-ter.blogspot.hu/2013/06/fodor-gyula-epuletei-hajos-utca-25.html F. Gy. épületei, Hajós u. 25.]</ref>
*Budapest VI., Dózsa György út 64. sz. alatti lakóházat az Országos Tisztviselő Szövetség Házépítő Szövetkezetének építette 1908-ban, de saját családjának lakása is itt volt.<ref>[http://kep-ter.blog.hu/2016/12/07/dozsa_gyorgy_ut_688 Az Aréna úti OTSZHSZ-ház]</ref>
*[[Budapest V. kerülete]] = [[Balaton utca]] 8. sz. műemléki nytsz. 25015 lakóház, 1909
*[[Balatonboglár]], „Munka után” villa, saját családjának, 1910 körül
*Budapest VI., [[Nagymező utca]] 8. sz. alatti bérházötemeletes lakóház, az [[Ernst Múzeum]] székhelyénszékhelye<ref>[http://urbface.com/budapest/az-ernst-muzeum--es-berhaz Az Ernst Múzeum és bérház]</ref>
 
==Jegyzetek==
56 072

szerkesztés