„Szójabab” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Töröltem a fél oldalt. Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 84.1.168.163 (vita) szerkesztéséről Apród szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
16. sor:
}}
A '''szójabab''' ''(Glycine max)'' vagy egyszerűen '''szója''', [[Kelet-Ázsia|Kelet-Ázsiában]] honos, a [[hüvelyesek]] családjába tartozó lágyszárú, egynyári [[Haszonnövények listája|haszon]]növény. Neve a japán ''sóju'' (醤油, しょうゆ) - szójaszósz jelentésű szóból ered. Az [[Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet]] azonban nem a hüvelyesek, hanem az olajos magvak közé sorolja,<ref>http://www.fao.org/ag/AGA/AGAP/FRG/AFRIS/Data/736.HTM</ref> mert ez a legfontosabb olajnövény. A világ mezőgazdasági termelőterületének 6%-át vetik be vele, amelyen 2010-ben 265 millió tonna<ref name="FAOSTAT20121126">[http://faostat.fao.org/site/567/DesktopDefault.aspx?PageID=567#ancor FAO statisztika, letöltve 2012. november 26-án]</ref>
A szójabab körülbelül 18% olajat és 35% fehérjét tartalmaz. A kipréselt olaj 95%-át étkezési olajnak dolgozzák fel. Az olajtalanított szárazanyag 98%-át az állattenyésztés használja fel takarmányozási célra. Lábasjószágok élelmezése mellett a iparszerű haltenyésztés alaptakarmánya is. Csupán a szójabab 2%-a kerül emberi fogyasztásra.<ref name=foodsecurity>Glen L. Hartman, Ellen D. West und Theresa K. Herman (2011): Crops that feed the World 2. Soybean—worldwide production, use, and constraints caused by pathogens and pests. Food Security 3: 5-17. {{doi|10.1007/s12571-010-0108-x}}</ref>
A szója szalmáját is hasznosítják: takarmány, takarmányadalék, alom, tüzelőanyag vagy ipari rostanyag lesz belőle.
== Rendszertani besorolása ==
| |||