„Apollónia (Illíria)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg. |
Belső hivatkozás |
||
102. sor:
1948-ban a [[A kommunista Albánia|kommunista hatóságok]] megalakították a tiranai Régészeti és Néprajzi Múzeumot, amelynek égisze alatt már az év nyarán megindultak az apollóniai ásatások Hasan Ceka és [[Skënder Anamali]]{{Wd|Q13046199}} vezetésével. Ceka, az albán régészettudomány doyenje 1972-es nyugdíjba vonulásáig az apollóniai ásatások vezető régésze maradt, és gondoskodott róla, hogy Apollónia az ókorkutatás fókuszában maradjon. Az 1950-es években folytatták az agora és a nekropolisz feltárását. Noha ezt követően az ország történetének illír és [[Albánia az őskorban|őskori]] emlékei nagyobb hangsúlyt kaptak a régészeti kutatásokban, Apollóniában is folyamatosak maradtak a feltárások. 1958 és 1960 között albán–szovjet összefogás keretében folyt a feltárómunka, amelyben részt vett a vezető albán régészek majd mindegyike, valamint [[Vlagyimir Dmitrijevics Blavatszkij]]{{Wd|Q4087696}} vezetésével a moszkvai [[Régészeti Intézet (Moszkva)|Régészeti Intézet]]{{Wd|Q4201410}} több munkatársa is. Legjelentősebb eredményeik közé a keleti városfal egyik tornyának, az Artemisz-szentélynek, a [[prütaneion]]nak és több lakóháznak a feltárása tartozott, emellett felnyitották és leírták a nekropolisz {{ie|6}}–4. század közötti 136 sírját.{{refhely|Elsie 2010|:15., 20., 77.;|Ceka 2013|:19–20.}} A rendkívül gazdag leletanyag, az előkerült szobortöredékek nagy száma lehetővé tette, hogy 1961-ben kiállítóhelyet rendezzenek be és megnyissák az Apollóniai Régészeti Múzeumot ''(Muzeu Arkeologjik i Apolonisë)'' a romváros területén található [[Szűz Mária-kolostor (Pojan)|Szűz Mária-kolostorban]].{{refhely|Kahn 1961|:165.;|Ceka 2013|:20. Az apollóniai múzeum alapítását az 1970-es évekre teszi:|Jacques 2009|:465.}} 1965–1966-ban, majd 1967–1969-ben Hasan Ceka és [[Neritan Ceka]]{{Wd|Q836504}} tárták fel a város nimfaszentélyeként és közkútjaként egyaránt funkcionáló [[nümphaion (épülettípus)|nümphaiont]]. Az 1970-es években folytatódtak az ásatások, amelyek elsősorban a városfalak, a görög színház és a nekropolisz további feltárására irányultak.{{refhely|Ceka 2013|:22.;|Korkuti 2013|:39., 67.}}
Ezt követően csak a rendszerváltás után, 1992-ben folytatódott a rendszeres régészeti munka a romváros területén, egy Neritan Ceka és [[Pierre Cabanes]]{{Wd|Q45720649}} vezette albán–francia expedíció keretein belül, amely főként a temenosz körzetére koncentrált. 2009 és 2011 között geofizikai felmérésekkel egybekötött régészeti ásatások folytak a területen, amelyek során rábukkantak a temenosz északi oldalát határoló [[oszlopfolyosó|portikuszra]]. Ugyanebben az időben a Vangjel Dimo és Annick Fenet vezette feltárások a nekropoliszban további, a görög gyarmatosítás legkorábbi szakaszából, az {{ie|7}}. század végéről és a 6. század elejéről származó [[korinthosz]]i és [[attika]]i fazekastermékeket, fekete és vörös agyagfigurákat hoztak felszínre. A Bashkim Lahi és Hennes von Hensberg irányította albán–német kutatócsoport a görög színház további kutatását célul kitűzve feltárta az északi portikusz egy szakaszát, valamint megkezdte a nézőtér rekonstrukciós munkálatait.{{refhely|Ceka 2013|:28–29.;|Gilkes 2013|:41.}}
== Régészeti leírása ==
| |||