„Leon Battista Alberti” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
forma |
portál |
||
6. sor:
==Életrajza==
Gazdag [[firenze]]i kereskedő- és bankárcsaládban született. Családja, az Alberti család egyike volt Firenze tekintélyes és gazdag dinasztiáinak, vagyonuk gyapjú- és szövetkereskedésből származott. Battista (a Leone névalak későbbi) 1404-ben született [[Genova|Genovában]], apja, Lorenzo di Benedetto Alberti és egy genovai nemes hölgy, Bianca Fieschi kapcsolatából, másodszülöttként. A családot 1387-ben száműzték Firenze városából, ahova csak 1428 után térhetett vissza.
Tanulmányait Velencében kezdte meg, ahova apja üzleti megfontolásból költözött, majd [[Padova|Padovában]] folytatta [[Gasparino Barzizza]] humanista iskolájában. Ezután beiratkozott a bolognai egyetemre. Kánonjogi tanulmányait azonban 1421-ben félbe kellett hagynia, mivel elvesztette apját. Rokonaival folytatott sikertelen vagyonjogi vitái miatt életének ez igen nehéz időszaka volt, akik származása miatt kizárták az örökségből, majd betegsége rótt rá keserves megpróbáltatásokat. Bolognai éveiben írta többek között Philodoxeos című latin nyelvű komédiáját, valamint a ''De commodis litterarum atque incommodis'' című értekezést. Ezekben az években matematikai, fizikai és optikai tanulmányokat is folytatott, amelyeket később gyümölcsöztetett a perspektíva-elmélet terén, valamint az építészetben. 1428 után a család visszatért Firenzébe, s valamikor ez idő körül kötött ismeretséget az ottani művészekkel, köztük Brunelleschivel és Masaccióval is.Kánonjogi tanulmányait végül 1428-ban fejezte be, ekkor doktorált egyházjogból.
==1428 utáni évek==
18. sor:
1452-ben mutatta be a pápának építészi működése eredményeként írt nagyszabású építészeti traktátusát, a De re aedificatoriát, melyet azonban később még élete végéig alakítgatott és közben jelentős építészi feladatokat is megoldott: megtervezte a ''Tempio Maltestiano'' átépítését Riminiben [[Sigismondo Malatesta]], majd [[Giovanni Rucellai]] firenzei patrícius kívánságára homlokzatot tervezett a firenzei Santa Maria Novella számára és tervet készített a firenzei Palazzo Rucellaihoz. [[Ludovico Gonzaga|Ludovico Gonzagával]] való kapcsolata 1459-ben kezdődött, amikor a pápát a [[mantova]]i zsinatra kísérte. A fejedelem megbízásából Mantovában megtervezte a San Sebastiano- és a Sant'Andrea-templomot, és dolgozott a firenzei Santissima Annunziata szentélyén is.
==Főbb munkái==
33 ⟶ 35 sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|művészet||irodalom||Olaszország|-}}
{{DEFAULTSORT:Alberti Leon Battista}}
[[Kategória:Olasz építészek]]
40 ⟶ 43 sor:
[[Kategória:1404-ben született személyek]]
[[Kategória:1472-ben elhunyt személyek]]
▲ Egyik firenzei látogatása során (1468) részt vett Lorenzo de'Medici udvarában egy tudós összejövetelen: Cristoforo Landino a Disputationes camaldulensesben erre utalva szerepelteti ôt. Ez azonban nem jelentett részérôl közeledést a neoplatonikus eszmékhez, amint ezt utolsó mûve is tanúsítja. Az olasz nyelven írt De iciarchia moralizáló értekezés a jó fejedelemrôl és a jó állampolgárról, akiknek békés viszonyát azonos erkölcsi és intellektuális tulajdonságok alapján képzeli el. Alberti itt visszatért a Della famigliában már megfogalmazott erkölcsi nézeteihez.
| |||