„Kós Károly tér” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
zöldből kék |
||
3. sor:
A '''Kós Károly tér''' [[Budapest XIX. kerülete|Budapest XIX. kerületében]] található köztér, egyben a [[Wekerletelep]] nevű városrész központja. Mai nevét [[1987]]-ben kapta [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] neves (erdélyi) magyar építész után, aki [[1912]]-ben az építésre kiírt pályázat megnyerésével szerzett jogot a tér saját elképzelései szerinti kialakítására.
[[2011]] szeptemberében az illetékes minisztérium a téren található összes lakóépületet, valamint a katolikus [[Wekerlei Munkás Szent József-templom]]ot is védett [[műemlék]]ké nyilvánította.
<!--==Története==
A ''Wekerletelep'' építése [[1908]]-ban kezdődött meg [[Wekerle Sándor (miniszterelnök)|Wekerle Sándor]] politikus, [[miniszterelnök]] (és egyben ekkor egy ideig pénzügyminiszter) kezdeményezésére az angol munkástelepek mintájára, miután állami eszközökből megvásárolták a Sárkány család eladó birtokát.<ref>[http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1998/9847/wekerle/wekerle.html Wekerle Sándor és a Wekerletelep (sulinet.hu)]</ref>
17. sor:
A kialakítására kiírt pályázatot végül [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]], mint meghívott építész nyerte meg. A teret körülvevő utcák sugaras rendszerét a központba vezető nyolc bekötőút köti össze.
Noha az általános kialakításáért Kós felelt, sem neki, sem más építésznek nem engedték meg, hogy kettőnél több épületet tervezzenek ide, így Kós csak a 2. és 3. számú épületet, valamint a keleti kapuépítményt (a „Kós-kaput”) tervezhette meg. A kor neves építészei közül szép épületet tervezett [[Schodits Lajos]],<ref>[{{MEK|00300/00355/html/ABC13280/13602.htm}} Schodits Lajos építész.]</ref> [[Eberling Béla]] és [[Zrumeczky Dezső]] is. Néhány évvel később a tér 6. sz. épületét [[Wälder Gyula]] neobarokk jegyeket viselő épülete, majd [[Györgyi Dénes]] a tér 5-ös száma alatt, már későbbi kort idéző lakóháza követte. A teret a [[Heintz Béla]] által jóval később, [[1930]]-ban tervezett katolikus [[Wekerlei Munkás Szent József-templom]] zárja le. Keleti és nyugati végén egy-egy kapu van, mely a telepet átszelő Hungária út két torkolata fölött ível át. A keleti kaput Kós Károly, a nyugatit pedig építésztársa, [[Zrumeczky Dezső]] tervezte.
Ahogy az utakat és az épületeket, úgy a középső parkosított részt és benne a növényzetet is teljesen tudatosan tervezték meg és alakították ki (akárcsak az egész Wekerletelepen).
23. sor:
Neve kezdetben Fő tér, később pedig Petőfi tér lett, végül [[1987]]-ben nevezték el kialakítójáról, Kós Károlyról, akinek [[1987]]. [[november 25.|november 25-én]] avatták fel egész alakos szobrát a parkban.
[[2010]]-ben a tér parkrészét, valamint a templomot [[Európai
A tér 4-es számú lakóépülete az [[1998]]-ban útjára indult ''[[Barátok közt]]'' című magyar filmsorozatban vált ismertté, mint az a képzeletbeli Mátyás király téri társasház, ahol a szereplők többsége él és ahol a cselekmény nagyrészt játszódik. A sorozat házhoz közeli kültéri jeleneteit szintén a téren szokták felvenni.
| |||