„Főtér (Brassó)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
23. sor:
A 14. század elején a terület még a korai városerődön kívül, attól északkeletre helyezkedett el. Délnyugat–északkeleti irányban egy [[Köszörű-patak (Románia)|patak]] folyt rajta keresztül, amely itt két ágra szakadt; az egyik ág [[Óbrassó]], a másik [[Bolonya]] felé haladt tovább (az előbbi mentén alakult ki később a [[Kolostor utca (Brassó)|Kolostor utca]], az utóbbi mentén a [[Kapu utca]]). A patak fölötti hidat őrtorony vigyázta, a régi városháza helyén. Ezen a területen, megközelítőleg a Hirscher-ház helyén tartották az első [[vásár]]okat, amelyeket az úgynevezett vásárbíró (''Marktrichter'') felügyelt a toronyból.<ref name=wachner>{{cite book |last=Wachner |first=Heinrich |title=Krostadter Heimat- und Wanderbuch |page=13 |year=1934 |publisher=Wilhelm Hiemesch |location=Brassó}}</ref>
 
A Balkán és a Nyugat találkozásánál fekvő Brassó már a középkortól kezdve fontos kereskedelmi központ volt.<ref name=ghid>{{cite book |last=Fulga |first=Ligia |title=Muzeul de Etnografie Brașov – Ghid |pages=32–35 |publisher=Brastar Print |location=Brassó}}</ref> A város 1364-ben kapott jogot [[I. Lajos magyar király]]tól éves vásárok szervezésére, de a hetivásárok rendezésének hagyománya valószínűleg ennél jóval régebbi. 1369-ben ugyancsak I. Lajostól [[Árumegállító jog|lerakati jogot]] (''ius stapulae'') kapott, ami azt jelentette, hogy a város területén áthaladó külföldi kereskedők kötelesek voltak az áruikat legalább három napon keresztül felkínálni a helyieknek.{{refhely|Aldea|158. o.;|Roth|53–55 o.}} Az éves vásárt [[Mindenszentek]] hetében tartották (később április első hetében és [[Úrnapja]] hetén is tartottak), a hetivásárokat kedzetbenkezdetben vasárnaponként, később péntekenként.{{refhely|Aldea|158. o.;|Pușcariu|211. o.}}
 
A 14. század második felében a város északkelet felé terjeszkedett, és megkezdték Brassó [[Brassó várfalai és bástyái|várfalainak]] építését, így a vásártér a város központjába került. Az őrtorony mellé a szűcsök [[céh]]e fedett kőgalériát épített, ahol a céh tagjai portékáikat tárolták és árulták. 1420-ban a céh engedélyezte, hogy erre az épületre egy új szintet emeljenek a város tanácsa számára; ez később összeépült az őrtoronnyal, és [[Régi brassói városháza|városházaként]] (Tanácsház) kezdték használni.{{refhely|azonos=R68}}