„Guanakó” változatai közötti eltérés

| genus = ''[[Lama]]''

A guanakó elterjedési területe: [[Argentína]], [[Peru]], [[Bolívia]], [[Chile]], [[Ecuador]] és [[Kolumbia]]. Főként az [[Andok]] lankáin fordul elő, bár élőhelyének minősége és elhelyezkedése is különböző. A száraz, hegyi régiókban lehet vele leginkább találkozni. Chilében és Argentínában a [[patagónia]]i területeken gyakori, de nagy populációi élnek a [[Torres del Paine Nemzeti Park]]ban, és az [[Isla Grande de Tierra del Fuego Nemzeti Park]]ban is. Az itteni populációk a legerősebbek, mert nem kell osztozniuk a legelőn a háziállatokkal. Az indiánok guanakókat is nevelnek, hogy ezzel is segítsék a faj fennmaradását. [[2011]]-ben létszámukat 400&nbsp;000 - 600&nbsp;000-re becsülték.<ref>C. Michael Hogan. 2008. [http://globaltwitcher.auderis.se/artspec_information.asp?thingid=42654 ''Guanaco: Lama guanicoe'', GlobalTwitcher.com, ed. N. Strömberg]</ref> Az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban 300 &nbsp;guanakó él állatkertben, és 200 &nbsp;regisztrált egyed magáncsordában.<ref>[http://www.onramp113.com/royalfibers/guanfaq.htm ]{{dead link|date=July 2013}}</ref> A guanakó a háziasított [[láma]] vad alakja.

Fellelhető az [[Atacama-sivatag]]ban is, ahol egyes helyeken már több mint 50 &nbsp;éve nem esett eső. Túlélését a partvonal teszi lehetővé, ahol a hűvös tenger a meleg szárazfölddel érintkezik, melynek következtében a levegő lehűl, és [[köd]] képződik. Ez a köd elterül a sivatag fölött, így a [[kaktuszfélék|kaktusz]]ok képesek felvenni a vizet a levegőből. A guanakók a kaktusz elfogyasztásával a vízhez is hozzájutnak.<ref>{{cite episode |title=Deserts |series=Planet Earth |credits=Produced by Huw Cordey |network=BBC |station=BBC One |airdate=2006-04-02}}</ref>

A guanakó hossza 150-200 &nbsp;centiméter, [[farok]]hossza 22-25 &nbsp;centiméter, magasságamarmagassága 90-125 &nbsp;centiméter és testtömege 80-120 &nbsp;[[kilogramm]]. A finom, rövid alsó szőrzet felett levő vastag [[fedőszőr]] mélyen gyökerezik a vastag, erős [[Bőrbőr (anatómia)|bőrben]], színe erős vörösesbarna. Feje keskeny; szeme nagy, feltűnő; szemhéján hosszú szempillasor van. Nyaka hosszú, vékony és egyenes. Farka viszonylag rövid, kerek és vastag, alsó része szőrtelen. Lábujja alatt keskeny, de vastag, rugalmas párnázat ([[sarokvánkos]]) található. Gyomra a többi teveféléhez hasonlóan több kamrás, ami segíti megemészteni a növényi táplálékot.

Nyakát vastag bőr védi a harapás ellen. Ez a jellegzetessége megmaradt háziasított rokonainál, a lámánál és az [[Alpakaalpaka|alpakánál]] is, valamint a szintén vad rokon [[vikunya]] nyakbőre is vastag. Bolívia lakói cipőt készítenek ebből a bőrből. [[2013]]-ban a chilei kormány évi 15 &nbsp;ezer guanakó levadászását hagyta jóvá.

Akár 5000 &nbsp;méteres magasságban is megtalálható. A lámafélék közül őez a faj jut a legmagasabbra. Ahhoz, hogy megélhessen ebben a magasságban, vére bővelkedik [[vörösvérsejt|vörös vértest]]ekben. Egy teáskanálnyi guanakóvérben 68 millió vörös vértest található, ami négyszer annyi, mint az emberi [[vér]]ben.<ref>{{cite web|url=http://www.knowsleysafariexperience.co.uk/?/animal-details/animal/25/page/guanaco.html |title=Visit Englands Finest Safari Park & Zoo near Liverpool & Manchester |publisher=Knowsleysafariexperience.co.uk |date= |accessdate=2013-07-16}}</ref>

Kis csoportokban járja az [[Andok]] hatalmas hegységeit. Akár 56 km/órával is képes szaladni a sziklás vidéken.<ref>[http://animal.discovery.com/guides/mammals/habitat/aridland/guanaco.html Discovery Animal Guides - Guanacos]</ref> Kiválóan úszik. A csoportokat vagy egy hím és [[hárem]]e alkotja, vagy kizárólag hímekből áll. A fiatal hímek három-négy évig élnek csordában. A nőstények csapata kicsi, ritkán haladja meg a 10-es egyedszámot, míg a hím csordák akár 50 &nbsp;fősek is lehetnek. A pár nélküli hímek állandóan harcolnak egymással, amivel a későbbi háremszerző harcokra készülnek fel. Először vagy területet foglalnak, vagy megküzdenek egy vezérhímmel a hatalomátvételért. Az öreg, elűzött hímek általában magányosan élnek. A fiatal hímek együtt kóborolnak és saját hárem kialakítására törekszenek. Ha veszélyben érzik magukat, akkor magas hangú mekegéssel figyelmeztetik a csapatot. A guanakók komoly ellensége a [[jaguár]] ''(Panthera onca)'', az [[puma|andoki puma]] ''(Puma concolor araucanus)'', és a [[andoki kondor|kondorkeselyű]] ''(Vultur gryphus)'', de ez utóbbi főleg a borjakat veszélyezteti. A beteg és a fiatal egyedeket a [[culpeo pamparóka]] ''(Lycalopex culpaeus)'' is elejtheti. A guanakó a hatékonyabb védekezés érdekében kihasználja a [[Nandu|nanduval]] ''(Rhea americana)'' közös életterét, a [[futómadár]] ugyanis nagyobb távolságból képes észlelni a veszélyeket és figyelmeztető viselkedése a guanakó csorda számára is hasznos.

A guanakó ivarérettségét 1-2 &nbsp;éves korában éri el. A párzási időszak augusztus-szeptember között van, amikor a hímek megküzdenek a nőstényekért, s párbajra hívják ki a vezért. Harcmodoruk elég érdekes: rúgnak és harapnak, sőt gyakran gyomornedvvel köpik le az ellenfelüket. A vemhesség 345-360 &nbsp;napig tart, ennek végén egy,<ref name=worldassoc>{{cite web| publisher = World Association of Zoos and Aquariums| title = Guanaco: Lama guanicoe| accessdate = 10 December 2012| url = http://www.waza.org/en/zoo/visit-the-zoo/camels/lama-guanicoe}}</ref> ritkábban két utód jön a világra. A kicsi a születése után rögtön feláll, két óra elteltével már ugrándozik, s elég erős ahhoz, hogy a csapattal tartson. A fiatal állat 11-15 &nbsp;hónapig a csordában marad, majd más csordához csatlakozik. 15-20 &nbsp;évig élhet, fogságban akár 30 &nbsp;évig is.