„Temesközből Bánság a 18. században” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
48. sor:
* {{hely|6.}} [http://lexikon.katolikus.hu/T/temesv%C3%A1ri%20p%C3%BCsp%C3%B6ks%C3%A9g.html Magyar Katolikus Lexikon > T > temesvári püspökség]: „1900-: Az egész ~ben most 160.000 kat. van, többségükben m-ok, vannak továbbá németek, románok, horvátok, bolgárok, olaszok, csehek és szl-ok.”
* {{hely|7.}} [http://www.szentesinfo.hu/cd/helyismeret/varostortenet/html/oldal5.htm Lambion olasz mérnök] Gyula bevétele után beutazta a Körös-Tisza-Maros közét és térképet készített róla a bécsi haditanács megbízásából. Följegyzéseiben az áll Makóról, hogy: „Nagy falu, de nem lakják, a házak mind romban hevernek.”, Vásárhelyről pedig azt, hogy: „Nagy falu, ahol a házak meg vannak, de nem lakják.” Ezekkel szemben Szentesről azt jegyezte fel, hogy: „Szentes, falu, magyarok lakják.”
* {{hely|8.}} [http://real-eod.mtak.hu/5574/ Bőhm Lénárt: ''Dél-Magyarország vagy az úgynevezett Bánság külön
* {{hely|9.}} Szekernyés János: ''A magyarság emlékjelei a Bánságban.'' Magyar-román-angol nyelven. Temesvár, 2013 - Bartuszi István helytörténész (Temesvár 1853-1822)(?) szerint 1718-1878-időszaka a magyarságra Bánságban veszélyesebb volt a török uralomnál.
* {{hely|10.}} Bahlcke, Joachim: ''A magyar püspöki kar és a Habsburg Monarchia : együttműködéstől a konfrontációig (1686 - 1790)'' Budapest : METEM, 2013. A Bánságot Habsburg laboratóriumnak tekinti.
| |||