„Munkácsi vár” változatai közötti eltérés

A munkácsi vár fontos szerepet játszott [[II. Rákóczi Ferenc]] [[Rákóczi-szabadságharc|szabadságharcában]] is. A fejedelem [[1703]]. [[június 16.|június 16-án]] a [[Vereckei-hágó]]n át érkezett Lengyelországból Magyarországra. Csapatai [[1703]]. [[június 24.|június 24-én]] [[Munkács megszállása|foglalták el Munkácsot]], a várat birtokba venni azonban akkor még nem tudták, noha a Munkács környéki ruszinok végig kitartóan segítették. A vár ostroma [[1703]] novemberében kezdődött és [[1704]]. [[február 16.|február 16-án]] a [[kurucok|kuruc]] sereg győzelmével ért véget. Rákóczi azonnal beköltözött és innen irányította szabadságharcát, melynek ez igen fontos támaszpontja volt, stratégiai fekvéséből adódóan. Ezért utasítást adott Demoiseaux brigadéros hadmérnöknek, hogy készítsen tervet a vár korszerű kibővítésére és átépítésére. [[1705]]-ben hozzálátott a vár megerősítéséhez, a munkálatok, melynek nagy részét Bereg megyei magyar és ruszin jobbágyok végezték, egészen [[1710]]-ig tartottak. Az építkezéseket először De La Mothe hadmérnöki ezredes felügyelte, majd 1708-tól De la Faux hadmérnök vette át. A vár mellett, a Latorca bal partján lévő malmot a fejedelem [[1706]]-ban pénzverdévé alakíttatta át, amely egészen [[1713]]-ig működött.