Wikipédia

„Texas” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
form, korr, átfogalmaz, link+
40. sor:
[[Fájl:Texas counties map.gif|thumb|right|250px|Texas megyéi]]
[[Fájl:Texas population map2.png|thumb|right|250px|Texas népsűrűségi térképe]]
'''Texas''' az [[Amerikai Egyesült Államok]] egyik tagállama, az ország déli és délnyugati részén helyezkedik el. Elnevezése az indián [[kadó nyelv]]ből származik: a ''táysha{{IPA|ʔ}}'', ''tecas'', vagy ''tejas'' (spanyol betűzéssel) annyit tesz, mint „akik barátok”, „barátok” vagy „szövetségesek”.▼
 
▲'''Texas''' az [[Amerikai Egyesült Államok]] egyik tagállama, az ország déli és, délnyugati részén helyezkedik el. Elnevezése az indián [[kadó nyelv]]ből származik: a ''táysha{{IPA|ʔ}}'', ''tecas'', vagy ''tejas'' (spanyol betűzéssel) annyit tesz, mint „akik barátok”, „barátok” vagy „szövetségesek”.
Texas [[1836]]-ban nyilvánította ki [[Mexikó]]tól való függetlenségét. Majdnem egy évtizedig önálló volt, [[Texasi Köztársaság]] néven. [[1845]]-ben csatlakozott az Egyesült Államokhoz, így annak 28. állama lett. 692 622 km²-es területével ([[Alaszka]] után) az USA második legnagyobb, valamint 22,8 milliós lakosságával ([[Kalifornia]] után) a második legnépesebb tagállama.▼
 
▲Texas [[1836]]-ban nyilvánította ki [[Mexikó]]tól való függetlenségét. Majdnem egy évtizedig önálló volt, [[Texasi Köztársaság]] néven. [[1845]]-ben csatlakozott az Egyesült Államokhoz, így annak 28. állama lett. 692  622 km²-es területével ([[Alaszka]] után) az USA második legnagyobb, valamint 22,8 milliós lakosságával ([[Kalifornia]] után) a második legnépesebb tagállama.
== Történelme ==▼
 
▲== Történelme ==
A texasiak büszkék arra, hogy hat [[zászló]] is uralta e vidéket: a [[Franciaország|francia]] [[Fleur-de-lis]], a [[Spanyolország|spanyol]], a [[mexikó]]i, a texasi, az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]], valamint a konföderációs nemzeti lobogók.
 
52. sor:
Álvar Núñez Cabeza de Vaca spanyol [[konkvisztádor]] [[1528]]. [[november 6.|november 6-án]] hajótörést szenvedett a mai Texas partjainál. Ő volt az első [[európa]]i, aki betette a lábát erre a földre. [[1537]]-ben megírta az itt szerzett tapasztalatait ''La relación'' c. művében.
 
[[1821]]-től kezdve Texas Mexikóhoz tartozott. Texas a [[19. század]] elején még csekély népességgel bírt, ezért a mexikói állam tevékenyen támogatta a bevándorlók érkezését a területre. Az új lakók főleg az Egyesült Államokból érkező angol nyelvű farmerek (és szerencsevadászok) voltak, akik új települések tucatjait létesítették. A túlzott bevándorlás hatására azonban Texas lakossága az [[1830-as évek]]re jobbára angolszász nyelvű emberekből tevődött össze.
 
[[1835]]-ben [[Antonio López de Santa Anna]] mexikói elnök kihirdette az egységes [[alkotmány]]t, amely meg akarta akadályozni, hogy további amerikai telepesek érkezzenek az országba, nehogy az Egyesült Államok igényt tartson Texasra. A Texasban élő észak-amerikai telepesek azonban kijelentették, hogy inkább elszakadnak, semmint hogy az alkotmány hatálya alá kerüljenek. Fölajánlották, hogy elfogadják az [[1824]]-es mexikói alkotmányt, ami nem csupán [[vallás]]-, hanem gondolati és [[sajtószabadság]]ot is hirdetett, és engedélyezte a [[rabszolgaság|rabszolgatartást]]. Sérelmezték, hogy a mexikói kormány nem engedélyezte a fegyvertartást (nehogy hatékonyabban ellenállhassanak a mexikóiaknak), sőt Santa Anna tábornok megtiltotta a további amerikai betelepedést Texasba.
60. sor:
A texasiak kinyilvánított óhaja volt az USA-hoz való csatlakozás. Mexikó mindenesetre háborút helyezett kilátásba erre az esetre. [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] támogatta a texasi függetlenséget, hiszen az valamiféle ellensúlyt képezhetett az Egyesült Államokkal szemben. [[London]]ban például texasi nagykövetség nyílt. A britek igyekeztek lebeszélni a mexikóiakat egy esetleges háborúról. Az [[1840-es évek]]re Texas gyorsan fejlődő ország lett, ami elég erős volt ahhoz, hogy megvédje magát. Az északi államok nem támogatták egy újabb rabszolgatartó állam fölvételét az Unióba. [[1844]]-ben azonban elnökké választották a csatlakozáspárti [[James Knox Polk]]ot. [[1845]]. [[december 29.|december 29-én]] Texast meghívták az USA tagállamának. Ennek következményeként robbant ki a [[mexikói–amerikai háború]], mely a mexikóiakra nézve megsemmisítő vereségekből állt.
 
Az [[amerikai polgárháború]] során Texas [[1861]]. [[február 1.|február 1-jén]] kiszakadt az Egyesült Államokból, és az év [[március 1.|március 1-jén]] a [[Konföderáció]] ideiglenes kormánya tagállamként ismerte el. Az állam részint a mexikói háborúban is helytállt, edzett katonákat tudott küldeni a konföderációs seregbe. [[1863]] közepéig Texas egyfajta ellátó államként működött, amikor is az északiak elfoglalták a Mississippi-folyó vidékét, így lehetetlenné vált nagyobb számú ember vagy lábasjószág mozgatása, szállítása. A [[Palmito Ranch-i ütközet]], a polgárháború utolsó csatája Texas földjén zajlott, [[1865]]. [[május 12.|május 12–13-án]] (jóval [[Robert E. Lee|Lee]] tábornok [[április 9.|április 9-i]] veresége után). Az állam majd két hónapnyi anarchiába süllyedt, míg teljesen [[Gordon Granger]] tábornok fennhatósága alá nem került. A konföderációs sereg széthullott, az állami tulajdon pedig gyakran magánkézbe került. A rabszolgákat fölszabadítófelszabadító [[1863]]. [[január 1.|január 1-jén]] kelt elnöki rendeletet ([[Emancipation Proclamation]]) Texasban csak [[1865]]. [[június 19.|június 19-én]] hirdették ki, [[Galveston]]ban. Ezen esemény ünnepe a ''[[Juneteeth]]''. [[1870]]. [[március 30.|március 30-án]], noha nem felelt meg minden követelménynek, Texast újra felvették az Amerikai Egyesült Államok sorába.
 
A [[Beaumont (Texas)|Beaumont]] melletti [[Spindletop-domb]]on fedezték fölfel az első nagyobb [[kőolaj]]lelőhelyet az államban, [[1901]]. [[január 10.|január 10-én]]. Később felfedezték a [[Mexikói-öböl]] mentén, valamint a Texas keleti és nyugati részén húzódó olajmezőket. Az olajkitermelés robbanásszerű növekedése átalakította az állam gazdaságát. Az [[1972]]-es csúcsig naponta átlagosan hárommillió [[hordó (mértékegység)|hordó]] nyersolajat termeltek ki itt. A megerősödött gazdaságra aztán súlyos csapást mért a [[Nagy gazdasági világválság]], majd a ''„Dust Bowl”'' néven elhíresültismert aszályos[[aszály]]os időszak pusztítása.
 
== Földrajza ==
Az [[Amerikai Egyesült Államok]] délkeleti részén elhelyezkedő Texas állam [[földrajz]]a a formák és földtani időszakok széles skáláját öleli fölfel. Texas a Nagy Síkság [[préri]] borította vidékének déli részén terül el. Délről a [[mexikó]]i Keleti [[Sierra Madre]] hegylánca határolja.▼
 
▲Az [[Amerikai Egyesült Államok]] délkeleti részén elhelyezkedő Texas állam [[földrajz]]a a formák és földtani időszakok széles skáláját öleli föl. Texas a Nagy Síkság préri borította vidékének déli részén terül el. Délről a [[mexikó]]i Keleti Sierra Madre hegylánca határolja.
 
A [[Rio Grande]], a [[Red River of the South]] és a [[Sabine]] folyók jelölik északi, [[Oklahoma|Oklahomával]] közös határait. Keleten [[Louisiana|Louisianával]] és [[Arkansas]]-val, déli irányban pedig [[Új-Mexikó]]val, valamint négy mexikói állammal határos. Ezek: [[Chihuahua (állam)|Chihuahua]], [[Coahuila]], [[Új-León]] és [[Tamaulipas]].
73 ⟶ 72 sor:
 
== Éghajlata ==
Texas [[Meteorológia|időjárása]] változatos, mivel több éghajlati zóna határán fekszik. [[Március]] és [[július]] között gyakoriak a [[tornádó]]k. A [[csapadék]] eloszlása egyenlőtlen: [[El Paso (Texas)|El Pasóban]] mindössze átlagosan évi 198&nbsp;mm hullik, míg Orange városában 1500&nbsp;mm.<ref>[http://www.tshaonline.org/handbook/online/articles/yzw01 Weather]. Handbook of Texas Online.</ref> Északon telente kevés [[hó]] is szokott hullani. A legmagasabb [[nyár]]i hőmérséklet a hegyekben mért kb. 27&nbsp;°C-tól a [[Rio Grande]] völgyében jellemző 38&nbsp;°C-ig terjed.▼
 
▲Texas [[Meteorológia|időjárása]] változatos, mivel több éghajlati zóna határán fekszik. [[Március]] és [[július]] között gyakoriak a [[tornádó]]k. A [[csapadék]] eloszlása egyenlőtlen: [[El Paso (Texas)|El Pasóban]] mindössze átlagosan évi 198&nbsp;mm hullik, míg Orange városában 1500&nbsp;mm.<ref>[http://www.tshaonline.org/handbook/online/articles/yzw01 Weather]. Handbook of Texas Online.</ref> Északon telente kevés [[hó]] is szokott hullani. A legmagasabb [[nyár]]i hőmérséklet a hegyekben mért kb. 27&nbsp;°C-tól a [[Rio Grande]] völgyében jellemző 38&nbsp;°C-ig terjed.
 
== Gazdasága ==
Texas összes megtermelt jövedelme 982,4 milliárd [[amerikai dollár|dollár]]. Ez az összeg az USA-ban a második legnagyobb ([[Kalifornia]] után). Az egy főre vetített GDP nagysága 42&nbsp;899 dollár volt 2005-ben. Texas gazdasági növekedését a sok munkalehetőségnek, az alacsony ingatlanáraknak, az állam által kivethető személyi adók hiányának („state income tax”), az alacsony adóztatásnak, valamint az üzleti élet akadálytalan folyásának köszönheti. Az állam bizonyítottan 4,6 milliárd hordó kitermelhető [[kőolaj]]készlettel rendelkezik. Texas a [[második világháború]]ig jórészt falusias volt. Fontos [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] ágai az állattartás és az olajkitermelés volt. A legfontosabb gazdasági ágazat azonban sokáig a [[gyapot]]termesztés volt. A háború után Texas nagy mértékben iparosodott.
 
Texas összes megtermelt jövedelme 982,4 milliárd [[amerikai dollár|dollár]]. Ez az összeg az USA-ban a második legnagyobb ([[Kalifornia]] után). Az egy főre vetített GDP nagysága 42 899 dollár ([[2005]]). Texas gazdasági növekedését a sok munkalehetőségnek, az alacsony ingatlanáraknak, az állam által kivethető személyi adók hiányának („state income tax”), az alacsony adóztatásnak, valamint az üzleti élet akadálytalan folyásának köszönheti. Az állam bizonyítottan 4,6 milliárd hordó kitermelhető [[kőolaj]]készlettel rendelkezik. Texas a [[második világháború]]ig jórészt falusias volt. Fontos [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] ágai az állattartás és az olajkitermelés voltak. A legfontosabb gazdasági ágazat azonban sokáig a [[gyapot]]termesztés volt. A háború után Texas nagy mértékben iparosodott. Ma a főbb gazdasági ágak a következők: információs technológia, kőolaj- és földgáz-kitermelés, üzemanyag-gyártás, energiaipar, mezőgazdaság, gyáripar. A gazdaság jelentős része a helyi iparágakra támaszkodik: például a faipar az állam keleti részén, míg a repülőgépgyártás vagy a hadiipar a [[Dallas]]ban és [[Fort Worth]]-ben jellemző.
 
A Texas A&M University szerint manapság Texas állam a legnagyobb [[szarvasfélék|szarvastenyésztő]] az USA-ban, több mint 1000 szarvasfarmmal. Texasban ezek 650 millió dolláros jövedelmet hoznak az államnak. A szarvasfarmokból egyéb ágazatok is hasznot húznak, például azok, akik ellátják a farmokat táplálékkal, gyógyszerrel és üzemanyaggal, valamint a feldolgozó helyek.<ref>{{cite news|url=http://www.deerwildlifealliance.org/Deer-Breeding-Grows-Economy-in-Rural-America.htm |title=Deer-Breeding-Grows-Economy-in-Rural-America |publisher= |date= |accessdate=2010-01-05 |format=angol nyelvű}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Texas”