Wikipédia

„Szecessziós építészet Magyarországon” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Fotók: Erzsébet híd, Óbudai Gázgyár lakótelepe, Parisiana Orfeum
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
:''Ez a szócikk az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] részét képező [[Magyar Királyság]] építészetéről szól, így olyan földrajzi területeket is érint, amelyek ma már nem [[Magyarország]] részei.''
[[Fájl: Iparművészeti Múzeum (1070. számú műemlék).jpg|bélyeg|250px|A [[Lechner Ödön]]- tervezte [[Iparművészeti Múzeum]] nyitott előcsarnoka]]
[[Fájl: Ház (740. számú műemlék) 6.jpg|bélyeg|250px|A budapesti Lindenbaum-ház homlokzatának részlete ([[Spiegel Frigyes]])]]
[[Fájl: Fasori templom homlokzati részlet.jpg |bélyeg|250px|A [[Fasori református templom]] [[Árkay Aladár]]- tervezte homlokzatának részlete]]
 
A '''magyarországi szecessziós építészet''' az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] részét képező [[Magyar Királyság]]ban a 19–20. század fordulóján meghatározó, a [[szecesszió]]s művészethez kötődő, elsősorban magyar építészek által művelt, többféle művészeti és stílusirányzatból összeálló épített örökséget jelenti.
19. sor:
*[[Komor Marcell]] (1868–1944) – Lechner Ödön irányzatának híve, Jakab Dezsővel közös irodája a századforduló legtermékenyebb műhelyei közé tartozik. Munkáik közé tartozik a [[marosvásárhely]]i [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|Közigazgatási Palota]], a [[szabadka]]i zsinagóga és a városháza, valamint a budapesti Palace Szálloda. Komor az általa alapított ''[[Vállalkozók Lapja]]'' főszerkesztőjeként évtizedeken át jelentős befolyást gyakorolt a magyar építészeti közéletre is; a harmincas években innen nőtte ki magát a modern architektúra első számú magyar fóruma, a [[Tér és Forma]].<ref>{{CitLib |url= |tit=Komor Marcell és Jakab Dezső |aut=Várallyay Réka |aut2= |ann=2010 |loc=Budapest |red=Holnap |isbn=9789633469019}}</ref>
*[[Raichle J. Ferenc]] (másképp ''Raichl'', 1869–1960) – [[Szabadka]] és [[Szeged]] századfordulójának kiemelkedő építésze. Budapesten diplomázott, a szecesszió építészetével a hozzá hasonlóan [[apatin]]i születésű [[Pártos Gyula]] ismertette meg. Szabadkán legfontosabb épülete az 1903-ban elkészült saját lakóháza, amelynek népművészeti ihletésű kerámiadíszén Lechner hatását lehet felfedezni. Szegeden fontos alkotásai a [[Gróf-palota (Szeged)|Gróf-palota]], a [[Móricz-ház (Szeged)|Móricz-ház]] és a [[Vastag-ház (Szeged)|Vastag-ház]].
*[[Lajta Béla]] (eredetileg ''Leitersdorfer Béla'', 1873–1920) – A századforduló egyik legfontosabb, egyéni hangú és innovatív építésze, nemzetközi rangú alkotó. Budapesten diplomázott, majd külföldi tanulmányutak után eleinte Lechner Ödönnel dolgozott együtt. Rendkívüli tehetsége már ebben az időben, a Lechner hatása alatt készült munkákon megmutatkozott. 1905 után eltávolodott mesterétől; a [[Malonyai Dezső]] néprajzkutató számára tervezett pesti villája a korabeli angol építészet formanyelvét magyar népi motívumokkal ötvözte – ez nagy hatást gyakorolt az ifjú Kós Károlyra. Más művein a skandináv építészet hatása mutatkozik meg; az 1908-ban tervezett Parisiana mulató (ma [[Új Színház]]) pedig kifinomult anyaghasználatával, díszletszerű homlokzatával már az [[art decodéco]] előfutárának tekinthető. Vas utcai iskolája, illetve a budapesti Szervita téren álló Rózsavölgyi-ház a modern építészet nagy jelentőségű hírhozói. A Salgótarjáni úti és a [[Kozma utcai izraelita temető]]kben számos síremléke áll.<ref>Munkásságáról bővebben ld. {{CitLib |url= |tit=Lajta Béla |aut=Vámos Ferenc |aut2= |ann=1970 |loc=Budapest |red=Akadémia |isbn=}} vagy {{cite web |url=http://lajtaarchiv.hu/ |title=Lajta Béla virtuális archívum |author=Csáki Tamás |accessdate=2013-11-30 |publisher=Budapest Főváros Levéltára |work=lajtaarchiv.hu}}</ref>
*[[Málnai Béla]] (1878–1941) – Lechner és Lajta tanítványa, 1901-ben diplomázott a Műegyetemen. Haász Gyulával közös műtermében több budapesti bérházat tervezett az első világháború előtti években, amelyek a modern építészet fontos előzményei. ''[[A Ház]]'' folyóirat kiadójaként és főszerkesztőjeként a hazai építészeti közéletre is jelentős hatást gyakorolt. A két világháború között historizáló, art decodéco és modern stílusú épületeket is tervezett.<ref>{{CitLib |url= |tit=Málnai Béla |aut=Mendöl Zsuzsa |aut2= |ann=1974 |loc=Budapest |red=Akadémia |isbn=}}</ref>
*[[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] (eredetileg ''Kosch'', 1883–1977) – A [[Fiatalok]] csoportosulásának alapító, egyben legnagyobb hatású tagja, az erdélyi, brit és skandináv hatásokat ötvöző nemzeti szecessziós irányzat megteremtője. Legfontosabb munkái közé tartozik [[Zebegény]] katolikus temploma, a [[Fővárosi Állat- és Növénykert]] számos épülete, a [[Székely Nemzeti Múzeum]] és a [[kolozsvár]]i [[Kakasos templom (Kolozsvár)|Kakasos templom]]. Megnyerte a budapesti [[Wekerletelep]] főterének beépítésére kiírt pályázatot, amely neki köszönhetően több építész bevonásával valósult meg. Grafikusként, íróként is jelentőset alkotott.<ref>{{CitLib |url= |tit=Kós Károly műhelye |aut=Anthony Gall |aut2= |ann=2002 |loc=Budapest |red=MUNDUS MAGYAR EGYETEMI KIADÓ KFT. |isbn=9789638033178}}</ref><ref>A korszak építészeiről a legteljesebb, átfogó összefoglalást adja: Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó. 1990.</ref>
 
30. sor:
Az 1890-es években Magyarországon elsőként [[Spiegel Frigyes]] és Lechner Ödön munkáiban jelentek meg a szecesszió jegyei. A közös az volt, hogy mindketten a historizálás szerves továbbfejlesztésével kívántak új irányt mutatni. Spiegel több budapesti bérházának homlokzatát a kortárs francia építészet hatása alatt növényi ornamentikával és szimbolikus alakokkal díszítette, a hagyományos architektúra alapvető kereteit megtartva. A sokkal nagyobb visszhangot kiváltó Lechner évtizedek alatt kifejlesztett, sajátos stílusában a francia kora reneszánsz, a közel-keleti és az indiai építészet formai megoldásait ötvözte magyar népi díszítőmotívumokkal.<ref>{{CitLib |url= |tit=Lechner Ödön |aut=Kismarty-Lechner Jenő |aut2= |ann=1961 |loc=Budapest |red=Képzőművészeti Alap |isbn=}}</ref> Első komoly megbízása, az Iparművészeti Múzeum után következő munkáiból gyorsan eltűntek a historizáló jegyek, megmaradt azonban a népi motívumkincs innovatív alkalmazása, az eredeti, fantáziadús formák és az alapvetően síkban tartott homlokzattagolás.
 
Lechner és csodálói által magyarosnak, nemzetinek, kritikusai által viszont ázsiainak, idegennek titulált formavilága a századfordulón a magyar építészet legvitatottabb jelenségei közé tartozott.<ref>{{opcit |n=Déry–Merényi |c=Magyar építészet 1867-1945|k= |f= |o=84}}</ref> Tehetséges követői számos megbízást kaptak, így stílusa gyorsan megjelent az ország számos részén, a fővárosban is.<ref>{{opcit |n=Déry–Merényi |c=Magyar építészet 1867-1945|k= |f= |o=88-92}}</ref> Ő maga azonban a Postatakarékpénztárt követően jelentős megbízás nélkül maradt. A Lechner-követők fénykora nagyjából a mester 1914-es haláláig tartott, és az első világháborút követően végképp lezárult, Lechner hazai reputációja azonban máig igen magas.<ref>Ld. pl. „A kor talán legtöbb vitát kiváltó mestere, önnön stílusfejlődésében legnagyobb ívű pályát befutó építésze és egyik legkiemelkedőbb alakja Lecher Ödön.” {{opcit |n=Déry–Merényi |c=Magyar építészet 1867-1945|k= |f= |o=84}}</ref>
 
1907-ben Lechner elméletét követve, de ihletésben [[Erdély]] népművészete felé fordulva a frissen diplomázott hallgatókból létrejött a [[Fiatalok]] laza szerveződésű csoportja, amelynek tagjai a következő években sokszor dolgoztak együtt. A csoport a kortárs skandináv és brit építészetének hatása alatt alkotott, bár az első ilyen hatást mutató munka Lajta Bélának a [[Malonyai Dezső]] számára tervezett villája volt, amelynek jelentőségét Kós Károly hangsúlyozta ki. Mellette a Fiatalok közé sorolható [[Toroczkai Wigand Ede]], [[Györgyi Dénes]], [[Zrumeczky Dezső]], [[Mende Valér]], [[Jánszky Béla]] és [[Szivessy Tibor]], valamint [[Kozma Lajos (építész)|Kozma Lajos]] is. Zrumeczky és Mende fiatalon bekövetkezett halála, majd az első világháború lezárulta után a csoport kiemelkedő tagjai más irányokba indultak el, a kezdeti elvekhez egyedül Kós Károly maradt hű, aki még az 1940-es években is nagy hatással volt a magyar építészet fejlődésére.
42. sor:
 
=== Szakmai közélet ===
A magyar szecesszió meghatározó építészeinek idősebb korosztálya, például Lechner Ödön még historizáló modorban kezdte pályáját. A századforduló idején az építészek jellemzően már a budapesti Műegyetemen szerezték diplomájukat, majd külföldre (jellemzően Bécsbe, [[München]]be, [[Párizs]]ba, [[Zürich]]be) utaztak gyakorlati tudásért. Hazatérve általában ismertebb, tapasztaltabb mesterek keze alá dolgoztak, amíg össze nem gyűlt a saját iroda nyitásához szükséges tőke és tapasztalat. A századforduló építészműhelyének jellegzetessége az alkotópáros: a két, nevét és tehetségét az irodához adó építészek egyike jellemzően a művészi, a másik az adminisztratív és az üzleti tevékenységekért felelt.<ref>{{opcit |n=Kovács Dániel |c=Szecessziós Budapest|k= |f= |o=10}}</ref>
 
A korban számos külföldi és magyar szaklap segítette az építészek tájékozódását; a legfontosabbak a ''[[Vállalkozók Lapja]]'', ''[[A Ház]]'', a ''Magyar Pályázatok'' (később ''[[Régi-Új Magyar Építőművészet|Magyar Építőművészet]]''). Az 1867-ben alakult [[Magyar Mérnök- és Építész-Egylet|Magyar Mérnök és Építész Egylet]] mellett fontos az 1902-ben létrejött a [[Magyar Építőművészek Szövetsége]].
52. sor:
*[[Városháza (Kecskemét)|Városháza]], [[Kecskemét]] (1893–1897) – Lechner Ödön és [[Pártos Gyula]] pályázatnyertes tervei alapján épült. Lechner Franciaországban töltött éveinek eredményeként a francia kora reneszánsz hatását mutatja, amelyet a tervezők magyar népi motívumokkal tettek változatosabbá. A historizálás és a szecesszió határvonalán álló épület 1911-ben, a kecskeméti földrengésben megrongálódott. A homlokzatot Lechner irányításával állították helyre.
*[[Városháza (Újpest)|Városháza]], [[Újpest (történelmi település)|Újpest]] (1898–1900) – Az akkor még önálló településen, Újpesten a városházára kiírt pályázatot [[Böhm Henrik]] és [[Hegedűs Ármin]] nyerték; a négyzetes alaprajzú, háromszintes, torony nélküli épület kevesebb mint másfél év alatt elkészült. A vakolt és téglával burkolt homlokzatok a Lechner által tervezett kecskeméti városházának a hatását mutatják.<ref>{{cite web | url=http://mno.hu/migr_1834/az-ujpesti-varoshaza-819605| title=Az újpesti városháza |date=2001-11-16 |accessdate=2012-10-08 | publisher=mno.hu |author=Gazsó Rita |format=html |language=magyar}}</ref>
*Városháza, [[Kiskunhalas]] (1905–1906) – A régi városháza felhasználásával emelt nagyméretű, négy szárnyból álló és a közigazgatási funkciók mellett többek közt színházteremnek, étteremnek, üzleteknek is helyet adó komplexum szecessziós stílusban épült. A többféle színű, höbörcsös vakolattal burkolt homlokzatokat [[sgraffito]]-eljárással kialakított ábrázolások díszítik. Építészek: [[Hikisch Rezső]] és [[Kotál Henrik]].
*[[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|Közigazgatási Palota]], [[Marosvásárhely]] (1905–1907) – [[Komor Marcell]] és [[Jakab Dezső]] tervei alapján épült, háromszintes, 60 méter magas toronnyal ellátott komplexum. A vakolt, kevés színes kerámiával burkolt homlokzatú épület képében fontos szerepet tölt be a színes majolikatető. A belsőt eredetileg [[Róth Miksa]] műhelyében készült üvegablakok díszítették. A városházának emelt épületben ma a megyei prefektúra és a tanács működik.
*Városháza, [[Szabadka]] (1906–1912) – A város 1906-ban írt ki pályázatot az új székház tervezésére, amelyet Komor Marcell és Jakab Dezső bécsi barokk stílusú terve nyert meg. Ezt Bíró Károly polgármester javaslatára szecessziós stílusban átdolgozták. Az épület 1910-re, belső dekorációja 1912-re készült el. A négyudvaros épület a maga 16 ezer négyzetméterével a korszak legnagyobb közigazgatási komplexumainak egyike. Tornya 72 méter magasra nyúlik.<ref>{{cite web | url=http://hg.hu/blog/14967-szazevessel-szulinapoztunk-szabadkan| title=Százévessel szülinapoztunk Szabadkán|date=2012-09-17 |accessdate=2012-09-30 | publisher=hg.hu|author=Kovács Dániel |format=html |language=magyar}}</ref>
*[[Városháza (Kiskunfélegyháza)|Városháza]], [[Kiskunfélegyháza]] (1909–1911) – Az épületet többszöri sikertelen pályázat után, a város felkérésre Vas József tervei alapján kezdték építeni, akinek váratlan, 1910-es halálát követően Morbitzer Nándor fejezte be a munkálatokat. A Zsolnay-kerámiával gazdagon díszített homlokzatok egyértelműen Lechner Ödön munkásságának hatását mutatják.
*Községháza, [[Poroszló (település)|Poroszló]] (1910 k.) – a [[Polgáry István]] budapesti építész által tervezett<ref>Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX-XX. században. Szolnok-Tiszafüred, 1995. 193. o.</ref> községháza a kisebb méretű, de igényes kiképzésű közigazgatási épületek szép példája. Az U alaprajzú, földszintes tömb homlokzatait változatosan rakott nyerstégla burkolat borítja, a hullámzó oromzattal kiemelt [[Rizalit|középrizalit]] felett kecses huszártorony áll.<ref>Az épület a műemlékem.hu adatbázisában: {{cite web |url=http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=5827 |title=Községháza |author= |accessdate=2013-12-1 |publisher=Műemlékem.hu Bt. |work=muemlekem.hu}}</ref>
*[[Megyeháza (Kolozsvár)|Megyeháza]], [[Kolozsvár]] (1910) – A Huber József tervei alapján emelt épület gótikus és keleti építészeti elemeket ötvöz magyar népi formakinccsel, letagadhatatlanul Lechner Ödön munkáinak hatására. Eredetileg a Kereskedelmi és Iparkamara székháza volt, 1948 után városházaként is használták.
*[[Megyeháza (Debrecen)|Megyeháza]], [[Debrecen]] (1911–1913) – Budapesti építészek: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezhették meg [[Hajdú vármegye]] székházát, országos pályázat nyerteseként. A szimmetrikus, háromszintes főhomlokzatot enyhén előrelépő középrizalit uralja, manzárdtetejére ültetett, szecessziós vonalú toronnyal, amelynek csúcsán [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] szobra áll. A sárgás vakolaton a népi öltözködési kultúrát idéző [[Rátétmunka|rátétként]] ülnek a pécsi [[Zsolnay porcelángyár]]ban előállított terrakottaelemek, amelyek a nyílászárókat keretezik. A homlokzat síkját a bejárat és az első emeleti erkély „üregei” bontják meg. A [[stukkó]]díszes nagyterem ólmozott ablaküvegei [[Kernstok Károly (festő, 1873–1940)|Kernstok Károly]] tervei alapján készültek, Árpádot és a többi honfoglaló vezért ábrázolják.<ref>{{opcit |n=Bagyinszki – Gerle |c= |k= |f= |o=152-155}}</ref>
 
<gallery mode="packed" heights=130>
Újpest Városháza.jpg|Városháza, [[Újpest]]
Kiskunhalas városháza.JPG |Városháza, [[Kiskunhalas]]
Prefectura Mures.jpg|Közigazgatási Hivatal, [[Marosvásárhely]]
Subotica, radnice.jpg|Városháza, [[Szabadka]]
PIC 0783.JPG|A városháza homlokzatának részlete, [[Kiskunfélegyháza]]
Poroszló polgármesteri hivatalhivala.jpg|Önkormányzati hivatalKözségháza, [[Poroszló (település)|Poroszló]]
Kolozsvar megyehaza2.JPG|Megyeháza, [[Kolozsvár]]
Altes Komitatshaus Debrecen.jpg|Régi megyeháza, [[Debrecen]]
</gallery>
 
82. sor:
 
[[File:BudapestArtDecoBuilding.jpg|bélyegkép|250px|Az 1909-ben átadott Lajta Béla tervezte Parisiana Orfeum (ma Új Színház) épülete (Budapest, Paulay Ede utca 35.)]]
Az előadóművészeti céllal emelt épületek, jellemzően a megbízó ízlését tükrözve, stilárisan egészen eltérő formát ölthettek. [[Vágó József (építész)|Vágó József]] és [[Vágó László]] tervei alapján épült (és később a tulajdonukba is került) a városligeti Feld-színház (később Városligeti Színkör), amely a bécsi szecesszió hatását mutatta, magas minőségű, szépen formált épületként. Ugyanez igaz a szintén Vágóék által tervezett [[Nemzeti Szalon]] homlokzatára. A Lajta Béla tervei alapján épült Parisiana Mulató (ma [[Új Színház]]) a Közel-Kelet ókori építészetének hatását mutatja, de Lechnerétől egészen eltérő módon; a templomszerű, monumentális hatású homlokzat drága anyagokból készült, és formavilágában már az art decodéco építészet előfutáraként értékelhető. A [[Medgyaszay István]] által tervezett [[Veszprémi Petőfi Színház]], a [[nagykanizsa]]i színház (ma mozi) és a [[Soproni Petőfi Színház]] áttervezése, amelyek a stílusjegyek mellett egyúttal a korszerű vasbetonépítészet hazai úttörői is. Medgyaszay a vasbeton innovatív használatát olyan, csak rá jellemző elemekkel vegyítette, mint a karzat-konzolok, betonkeretes ablakok, az erőteljes hatású, höbörcsös homlokzati vakolat, vagy a pergolás tetőteraszok. Munkáira ugyancsak jellemző a sgraffito-technikával készült homlokzati díszítések és az üvegmozaik ablakok használata ([[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] társművésszel). A funkcionális szempontból vitatható megoldású veszprémi [[Laczkó Dezső Múzeum]] építészeti elemei (homlokzati szalagablakok, jellegzetes erkélymellvéd és párkányzat) közt egyesek már a következő stíluskorszak felé mutatnak.
A korban emelt színházépületek közül említésre méltó az eredetileg [[Márkus Géza]] tervei alapján emelt, mára teljesen átépített budapesti [[Erkel Színház]] (eredetileg Népopera) és a [[Magyar Ede]] munkáját dicsérő [[kaposvár]]i [[Csiky Gergely Színház (Kaposvár)|Csiky Gergely Színház]].
 
<gallery mode="packed" heights=130>
Museum of Applied Arts. Main facade from south. BudapestDSCN3639.jpg|A Lechner Ödön- tervezte [[Iparművészeti Múzeum|Magyar Iparművészeti Múzeum]]
Kaposvár Csiky Gergely Színház.JPG|[[Csiky Gergely Színház (Kaposvár)|Csiky Gergely Színház]], [[Kaposvár]]
Sopron Petőfi Színház főhomlokzat.jpg|A [[Soproni Petőfi Színház]]
98. sor:
 
*[[Vakok Állami Intézete]] (ma Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona), Budapest, 1899–1904. – Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei szerint épült, kormányzati beruházásban. Utcafrontján a Lechnerre jellemző téglaszalagos tagolás mellett a keleti építészetből kölcsönzött és gótikus formák jelennek meg. A kerámiadíszítés visszafogott, inkább csak kiegészítő szerepet kap. A tetődíszek mára elpusztultak, de az épület nagyterme, a [[Nádor Terem]] ma is őrzi eredeti kiképzését.
*Wechselmann Ignác és Neje Neuschloss Zsófia Vakok Tanintézete (ma [[Mozgásjavító Általános Iskola]], Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Intézet és Diákotthon<ref>[http://www.mozgasjavito.hu/ XIV. Budapest, Mexikói út 60. Az iskola honlapja]</ref>), 1905–1908. – Lajta Béla első jelentős középülete, amely a [[Pesti Izraelita Hitközség]] megbízásából készült, abból a hagyatékból, amelyet a névadó [[Wechselmann Ignác]], [[Ludwig Förster]] megbízottjaként a [[Dohány utcai zsinagóga]] építését felügyelő építész-vállalkozó rendelt e célra. A négyszintes, téglával és terméskővel burkolt épületet a nagy tömegek és a sík felületek uralják, amelyeket népművészeti ihletésű díszítmények egészítenek ki. A bejárati kapu boglyaíve a korban különösen magyarosnak tartott motívum, amely egyszersmind megjelenik a skandináv építészetben is. A kovácsoltvas kerítés betétein magyar verssorokat domborítottak [[Braille-írás]]sal. A belső terek épített részletei nagyrészt megvannak, de az egykori bútorzat mára eltűnt.<ref>Az épület tervanyagát, korabeli és mai fotókat, cikkeket ld.: {{cite web |url=http://lajtaarchiv.hu/muvek/1905-1908-wechselmann-ignac-es-neje-neuschloss-zsofia-vakok-tanintezete/ |title=WECHSELMANN IGNÁC ÉS NEJE NEUSCHLOSS ZSÓFIA VAKOK TANINTÉZETE, 1905–1908 |author=Csáki Tamás |accessdate=2013-12-9 |publisher=Lajta Béla virtuális archívum |work=lajtaarchiv.hu}}</ref>
 
[[Fájl: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2013-ban felújított homlokzata.JPG |bélyegkép|jobbra|250px|A [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] 2013-ban felújított homlokzata]]
*Zeneakadémia (ma [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem]]), Budapest, 1907. – Az 1875-ben, [[Liszt Ferenc]] vezetésével megalakult Zeneakadémia új épülete nyílt tervpályázatot követően, [[Korb Flóris]] és [[Giergl Kálmán]] tervei alapján épült meg, az eredeti, merész, Lechner hatását mutató homlokzatot azonban kénytelenek voltak a konzervatívabb közízlésre hangolni. Az épület így is a magyarországi szecesszió egyik legszebb alkotása, különösen belső terei az építészet, az ipar- és képzőművészet páratlan összhangját mutatják. Kivitelezésében a kor legfontosabb mesterei vállaltak szerepet; az üvegablakokat [[Róth Miksa]] műhelye szállította, a padló- és falburkolatokat a [[Zsolnay gyár]], a nagyterem karzatának vasbeton szerkezetét [[Zielinski Szilárd]] tervezte. A homlokzati dekoráció elkészítésében [[Telcs Ede]], [[Maróti Géza]], [[Stróbl Alajos]] és [[Senyei Károly]] működött közre. A belső terek közül kiemelkedik a földszinti és a [[Körösfői-Kriesch Aladár]] falképével díszített emeleti előcsarnok, a nagy koncertterem, a könyvtár, valamint a kisterem. Az épület a mai napig számos eredeti berendezési elemet őriz.<ref>{{citLib|szerző=Lőrinczi Zsuzsa |közreműködők=Raffay Endre |cím=Zeneakadémia |alcím=A Zeneakadémia épületének története -The Liszt Ferenc Academy of Music|év=2007 |kiadó=6Bt |hely=Budapest |isbn=9789638708915}}</ref> 2013-ra - az eredeti tervek alapján - teljesen felújították.
*[[Temesvári Piarista Gimnázium]] (ma Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum), [[Temesvár]], 1909. – A [[piaristák]] új gimnáziumi épülete a város főépítésze, [[Székely László (építész, 1877–1934)|Székely László]] tervei alapján épült fel, három év múlva pedig a mellette felépített templomot is használatba vették. A világos, tágas előadótermeknek, a jól felszerelt természettudományi laboratóriumoknak, a rajzteremnek és a tornateremnek köszönhetően az új gimnázium az ország legmodernebb iskolái közé számított. Az épület homlokzatait előreugró, manzárdtetős [[rizalit]]ok és kissé nehézkes, orientalizáló elemek tagolják.
*Református Főgimnázium és Jogakadémia, Újkollégium (ma Kecskeméti Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium), [[Kecskemét]], 1909–1913. – Az alföldi város részben újonnan kialakított központi térrendszerének meghatározó eleme a [[Mende Valér]] tervei szerint emelt hatalmas, csaknem a teljes tömböt befoglaló iskolaépület. A homlokzatokon durván faragott terméskő, barna kerámiadomborművek és vakolt felületek váltakoznak. A Széchenyi térre néző, oldalt óratornyos, három tengelyes, előreugró középrizalit uralja, amelynek második szintjén reprezentatív dísztermet alakítottak ki. A piros cseréptetők, a tornácok, a kerámia- és fémelemeken megjelenő népművészeti motívumok a finn nemzeti romantika hatását mutatják (Mende a Fiatalok csoport tagja volt).<ref>Bagyinszki – Gerle: i. m. 126-127. o.</ref>
120. sor:
A századforduló új kereskedelmi épületei részben a [[19. század]] eleje óta jelen lévő fedett passzázsok kialakítását folytatják. Ilyen a keleties stílusban épülő, majolikával díszített budapesti [[Párizsi udvar]] ([[Schmahl Henrik]], 1912–1913 körül),<ref>{{cite web | url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/13945-ujra-elado-lehet-a-parizsi-udvar| title=Újra eladó lehet a Párizsi Udvar|date=2012-02-18 |accessdate=2012-11-01 | publisher=hg.hu | author=Papp Géza|format=html |language=magyar}}</ref> vagy a [[nagyvárad]]i Fekete Sas-palota (Komor Marcell és Jakab Dezső, 1907–1909).<ref>{{cite web | url= http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=190 | title= Fekete Sas Palota, Nagyvárad |date=2010-04-28 |accessdate=2012-11-01 | publisher= Adatbank Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár | author= Emődi Tamás–Paşca, Mircea |format=html |language=magyar}}</ref> Előbbi eredetileg bankszékházként és lakóépületként is funkcionált, az utóbbiban az üzletek mellett lakások, szálloda és színházi- és mozielőadásokra használt termek kaptak helyet.
 
A kisebb üzletházak kialakítására mindinkább az utcaszinthez közeli, kereskedelmi célú szintek nyitott, átlátható kialakítása és az ezek feletti lakószintek tiszta elkülönítése lesz a jellemző. A műfaj úttörője a [[Lechner Ödön]] által tervezett [[Thonet-ház]] (1890) a budapesti [[Váci utca|Váci utcában]], amelynek [[Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.|Zsolnay-kerámiával]] burkolt homlokzata és flexibilis vázszerkezete már a modern üzletházakat előlegezi meg.<ref>{{cite web | url=http://nol.hu/archivum/archiv-70498| title=A Thonet-ház unatkozó őrzői|date=2002-07-13 |accessdate=2012-11-01 | publisher=Népszabadság | author=Prusinszki István|format=html |language=magyar}}</ref> Hasonló példa a közeli Szervita téren álló három épület, a Török Bankház (Hegedűs Ármin–Böhm Henrik, 1905),<ref>{{cite web | url=http://epiteszforum.hu/node/15038| title=„Elhűlni egy látománytól”: a Szervita téri volt Török-Bankház homlokzatának újjászületése|date=2010-02-10 |accessdate=2012-11-01 | publisher=epiteszforum.hu | author=Varga István|format=html |language=magyar}}</ref> Szénássy és Bárczai Áruháza (Jónás Dávid és Zsigmond, 1908),<ref>Kovács Dániel: i. m. 27. o.</ref> és a Rózsavölgyi-ház (Lajta Béla, 1911),<ref>Kovács Dániel: i. m. 31. o.</ref> valamint a [[Dohány utca|Dohány utcában]] található Árkád Bazár (Késmárky és Illés Játékáruháza, Vágó József–Vágó László, 1912).<ref>{{cite web | url=http://nol.hu/lap/kult/20100310-elobukkant_egy_regi_jatekaruhaz| title=Előbukkant egy régi játékáruház|date=2010-03-10 |accessdate=2012-11-01 | publisher=Népszabadság | author=Csordás Lajos|format=html |language=magyar}}</ref> A funkció kivételes, egyedi példája a kétszintes, díszes homlokzatú nagyváradi Deutsch-ház (valószínűleg Sztarill Ferenc, 1906 körül).<ref>Bagyinszki – Gerle: i. m. 170-171. o.</ref>
 
Az első önálló áruházi épület Magyarországon a [[Sziklai Zsigmond]] tervei alapján emelt [[Divatcsarnok|Párizsi Nagy Áruház]] volt a budapesti [[Andrássy út]]on. A Goldberger Sámuel megbízásából 1909–1911 között épített, a környezettől elütő stílusa és magassága miatt komoly rosszallást kiváltó ház a kor nagy nyugati áruházépületeinek mintáját követte hatemeletes belső átriumával és lapostetejével, amelyen télen korcsolyázni is lehetett. A homlokzatot egyetlen hatalmas „boglyaív”, a kor népszerű építészeti motívuma uralja.
197. sor:
* [[Szent László-templom (Kőbánya)|Szent László-templom]], Budapest-[[Budapest X. kerülete|Kőbánya]], 1894–1899. – A számos stíluselemet ötvöző templom Lechner Ödön tervei alapján épült, az 1881-ben önállóvá vált kőbányai plébánia számára. A hatszögű középtornyot két kisebb fiatorony kíséri, a templom gótikus tömegarányait nem csak ez, de a hajó és a szentély tagolása is erősíti. A színes, vidám összhatású külsőt tégla és a Zsolnay-gyárban készült kerámia borítja. A berendezés Tandor Ottó munkája.<ref>Kovács Dániel: i. m. 222. o.</ref>
*Havas Boldogasszony templom, [[Zebegény]], 1908–1909. – A magyar szecessziós templomépítészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb példája. Kós Károly és [[Jánszky Béla]] tervei alapján épült, a Fiatalok csoportjának egyik első eredményeként. Az aszimmetrikus homlokzatú, tömegtagolásával és egyes részletmegoldásaival a [[Romanika|román kori]] templomok misztikus hangulatát idéző épületben [[Körösfői-Kriesch Aladár]] és tanítványai készítették a belső falfestését, a berendezést Kós tervezte, a keresztelőmedence [[Györgyi Dénes]] munkája.<ref>Szegő György – Haba Péter: 111 év, 111 híres ház. B+V Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2003. 50-51. o.</ref> A főhomlokzat vakolatdíszítése az eredeti, de meg nem valósult tervek alapján 2010-re készült el.<ref>{{cite web | url=http://www.epitesimegoldasok.hu/index.php?id=20100930a-zebegenyi-templom-ahogy-meg-sosem-lattuk| title=A zebegényi templom – ahogy még sosem láttuk|date=2010-09-30 |accessdate=2012-11-02 | publisher=Építési Megoldások |author=Heininger Ferenc |format=html |language=magyar}}</ref>
*[[Szent Erzsébet-templom (Rárósmúlyad)|Szent Erzsébet templom]], [[Rárósmúlyad]], 1909–1910. – A [[Medgyaszay István]] tervezte szerkezet az első, [[vasbeton]] technológiával emelt templom volt Magyarországon. A nyolcszög alaprajzú, merész kupolával fedett hajóhoz nyaktaggal kapcsolódik a különálló, az erdélyi népi építészetet idéző harangtorony (eredetileg a mainál magasabb sisakkal). A hajó sarkainál a főpárkány felett [[Sidló Ferenc]] angyalszobrai állnak, a bejárati rizalitot falfestmény emelte ki. Az épület néhány részlete [[Otto Wagner]] steinhofi templomát idézi. Ugyancsak Medgyaszay tervezte a [[püspökladány]]-i katolikus templomot is.
*[[Kék templom (Pozsony)|Árpád-házi Szent Erzsébet templom]] (Kék templom), [[Pozsony]], 1909–1913. – [[Apponyi Albert]] miniszter felkérésére Lechner Ödön egyik utolsó munkájaként épült ez a templom, amelyet [[Árpád-házi Szent Erzsébet]] mellett az 1899-ben meggyilkolt [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]] emlékét is őrzi. A játékos tömegformálású épületet jórészt világoskék vakolat borítja, az építészre jellemző vakolatmezőkkel és kerámiabetétekkel tagolva. A templombelsőt a kék és a sárga uralja.
*[[Fasori református templom]], Budapest, 1913. – A 20. századi templomépítészet meghatározó mestere, [[Árkay Aladár]] egyik legfontosabb alkotása német, skandináv és amerikai hatásokat ötvöz. Az aszimmetrikus homlokzat bizonyos jegyeiben a zebegényi templomra emlékeztet, a görögkereszt alaprajzú, centrális belső tér pedig Otto Wagner steinhofi épületére. A bejáratot kerámiadíszes, középkorias tömeg emeli ki. A belső díszítés ugyancsak Árkay munkája.<ref>Szegő – Haba: i. m. 60-61. o.</ref>
214. sor:
 
==Zsinagógák==
A századforduló zsinagógaépítészete a korábban egységesen jellemző, orientalizáló-historizáló irányból többfelé indult el, új utakat keresve.<ref>A kor zsinagógaépítészetéről ld. Klein Rudolf: Zsinagógák Magyarországon 1782-1918. Budapest: Terc. 2011.</ref> Az épületek alapvetően centrális, kupolás felépítése nem változott, bár erre is van példa: a Löffler-testvérek budapesti, [[Kazinczy utcai zsinagóga|Kazinczy utcai ortodox zsinagógája]] (1912–1923), amely Lajta Béla és a kor bécsi építészetének hatását mutatja. A pártázatos homlokzatot természetes és műkő, tégla és kerámia használatával alakították ki, az összhatás mégis puritán és emelkedett.
 
A századforduló zsinagógaépítészetének nagymestere, [[Baumhorn Lipót]] kései munkáin nyilvánvalóan érződik a szecesszió és Lechner Ödön hatása. Ide sorolhatóak a párhuzamosan épült [[újvidék]]i és a Budapest–Aréna úti (ma Dózsa György út) zsinagógák, illetve a már az 1910-es években elkészült [[Nyitra (település)|nyitrai]], [[Eger|egri]], [[liptószentmiklós]]i és [[Nyíregyháza|nyíregyházi]] imaházak. Az 1920-as években emelt Budapest–Páva utcai és [[Gyöngyös (település)|gyöngyösi]] zsinagógái a már kissé nehézkessé vált késő szecesszió példái. Baumhorn hatását sok kevésbé ismert építész munkáin lehet felfedezni; jó példa erre a változatosan, gazdagon formált tömegű, diadalívszerű bejárattal ellátott [[hódmezővásárhely]]i [[Zsinagóga (Hódmezővásárhely)|zsinagóga]], Müller Miksa munkája (1906–1908).<ref>Bagyinszki – Gerle: i. m. 68-69. o.</ref>
269. sor:
 
Lechner Ödön életművének példája mellett talán még hatásosabbnak bizonyult az a mintakép, amelyet Komor Marcell és Jakab Dezső szolgáltattak marosvásárhelyi, nagyváradi és szabadkai épületeikkel, [[Vas József]] és [[Morbitzer Nándor]] a [[Városháza (Kiskunfélegyháza)|kiskunfélegyházi városházával]]. Bizonyára ennek hatása mutatkozik meg több alföldi városunk központjában. Ezt idézi [[Csongrád (település)|Csongrád]]on, a Kossuth Lajos tér 1. szám alatti, [[Ybl Lajos]] tervezte Batsányi Gimnázium is.<ref>Kiss T.: Magyar építészet a 20 század első felében</ref>
* Lásd még: [[Magyar építészet a 20. század első felében]] - "A magyar szecesszió továbbélése" c. fejezetben.
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szecessziós_építészet_Magyarországon”