„Szecessziós építészet Magyarországon” változatai közötti eltérés

1907-ben Lechner elméletét követve, de ihletésben [[Erdély]] népművészete felé fordulva a frissen diplomázott hallgatókból létrejött a [[Fiatalok]] laza szerveződésű csoportja, amelynek tagjai a következő években sokszor dolgoztak együtt. A csoport a kortárs skandináv és brit építészetének hatása alatt alkotott, bár az első ilyen hatást mutató munka Lajta Bélának a [[Malonyai Dezső]] számára tervezett villája volt, amelynek jelentőségét Kós Károly hangsúlyozta ki. Mellette a Fiatalok közé sorolható [[Toroczkai Wigand Ede]], [[Györgyi Dénes]], [[Zrumeczky Dezső]], [[Mende Valér]], [[Jánszky Béla]] és [[Szivessy Tibor]], valamint [[Kozma Lajos (építész)|Kozma Lajos]] is. Zrumeczky és Mende fiatalon bekövetkezett halála, majd az első világháború lezárulta után a csoport kiemelkedő tagjai más irányokba indultak el, a kezdeti elvekhez egyedül Kós Károly maradt hű, aki még az 1940-es években is nagy hatással volt a magyar építészet fejlődésére.

 

A külföldi hatások közül [[Bécs]]é jelentkezett gyorsan a századforduló hazai építészetében; elsősorban [[Otto Wagner]], [[Josef Hoffmann]] és [[Adolf Loos]] építőművészetéé. A Lechnerrel is jó kapcsolatot ápoló [[Vágó József (építész)|Vágó József]] munkái mellett többek között a népszerű és sokat építő [[Kármán Géza Aladár|Kármán Aladár]]–[[Ullmann Gyula]] építészpáros házain figyelhető meg az osztrák társfőváros művészeti életének hatása. Otto Wagner tanítványaként indult pályáján [[Medgyaszay István]] is, aki azonban hazatérve ugyancsak egy magyaros stílus megtalálására fordította energiáit, sajátos formanyelvét a kor legkorszerűbb technológiájával, a [[vasbeton]]nal ötvözve.

 

*Községháza, [[Poroszló (település)|Poroszló]] (1910 k.) – a [[Polgáry István]] budapesti építész által tervezett<ref>Vadász István: A Közép-Tiszavidék kisvárosai a XIX-XX. században. Szolnok-Tiszafüred, 1995. 193. o.</ref> községháza a kisebb méretű, de igényes kiképzésű közigazgatási épületek szép példája. Az U alaprajzú, földszintes tömb homlokzatait változatosan rakott nyerstégla burkolat borítja, a hullámzó oromzattal kiemelt [[Rizalit|középrizalit]] felett kecses huszártorony áll.<ref>Az épület a műemlékem.hu adatbázisában: {{cite web |url=http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=5827 |title=Községháza |author= |accessdate=2013-12-1 |publisher=Műemlékem.hu Bt. |work=muemlekem.hu}}</ref>

*[[Megyeháza (Kolozsvár)|Megyeháza]], [[Kolozsvár]] (1910) – A Huber József tervei alapján emelt épület gótikus és keleti építészeti elemeket ötvöz magyar népi formakinccsel, letagadhatatlanul Lechner Ödön munkáinak hatására. Eredetileg a Kereskedelmi és Iparkamara székháza volt, 1948 után városházaként is használták.

 

<gallery mode="packed" heights=130>

A kor múzeumépületei közül mindenképp említést érdemel a [[sepsiszentgyörgy]]i [[Székely Nemzeti Múzeum]], amely Kós Károly tervei szerint készült el 1911–1912 között. A Kós jellegzetes stílusát mutató épület két, eltérő magasságú, meredek ívelésű tetővel fedett oldalszárnyát kétszintes nyaktag köti össze, amelyre templomszerű torony ül rá, fiatornyos sisakkal. Ez alatt nyílik a bejárat. Az épület apró udvarát ugyancsak a székelyföldi erődtemplomok által ihletett kőkerítés veszi körbe. Az erdélyi építészettől idegen módon az udvar kapuját és a tornyot zöld mázas kerámiacseréppel fedték – ez nyilvánvalóan Lechner hatását tükrözi.

 

Az előadóművészeti céllal emelt épületek, jellemzően a megbízó ízlését tükrözve, stilárisan egészen eltérő formát ölthettek. [[Vágó József (építész)|Vágó József]] és [[Vágó László]] tervei alapján épült (és később a tulajdonukba is került) a városligeti Feld-színház (később Városligeti Színkör), amely a bécsi szecesszió hatását mutatta, magas minőségű, szépen formált épületként. Ugyanez igaz a szintén Vágóék által tervezett [[Nemzeti Szalon]] homlokzatára. A Lajta Béla tervei alapján épült Parisiana Mulató (ma [[Új Színház]]) a Közel-Kelet ókori építészetének hatását mutatja, de Lechnerétől egészen eltérő módon; a templomszerű, monumentális hatású homlokzat drága anyagokból készült, és formavilágában már az art déco építészet előfutáraként értékelhető. A [[Medgyaszay István]] által tervezett [[Veszprémi Petőfi Színház]], a [[nagykanizsa]]i színház (ma mozi) és a [[Soproni Petőfi Színház]] áttervezése, amelyek a stílusjegyek mellett egyúttal a korszerű vasbetonépítészet hazai úttörői is. Medgyaszay a vasbeton innovatív használatát olyan, csak rá jellemző elemekkel vegyítette, mint a karzat-konzolok, betonkeretes ablakok, az erőteljes hatású, höbörcsös homlokzati vakolat, vagy a pergolás tetőteraszok. Munkáira ugyancsak jellemző a sgraffito-technikával készült homlokzati díszítések és az üvegmozaik ablakok használata ([[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] társművésszel). A funkcionális szempontból vitatható megoldású veszprémi [[Laczkó Dezső Múzeum]] építészeti elemei (homlokzati szalagablakok, jellegzetes erkélymellvéd és párkányzat) közt egyesek már a következő stíluskorszak felé mutatnak.

A korban emelt színházépületek közül említésre méltó az eredetileg [[Márkus Géza]] tervei alapján emelt, mára teljesen átépített budapesti [[Erkel Színház]] (eredetileg Népopera) és a [[Magyar Ede]] munkáját dicsérő [[kaposvár]]i [[Csiky Gergely Színház (Kaposvár)|Csiky Gergely Színház]].

[[Fájl: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2013-ban felújított homlokzata.JPG |bélyegkép|jobbra|250px|A [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] 2013-ban felújított homlokzata]]

*[[Temesvári Piarista Gimnázium]] (ma Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum), [[Temesvár]], 1909. – A [[piaristák]] új gimnáziumi épülete a város főépítésze, [[Székely László (építész, 1877–1934)|Székely László]] tervei alapján épült fel, három év múlva pedig a mellette felépített templomot is használatba vették. A világos, tágas előadótermeknek, a jól felszerelt természettudományi laboratóriumoknak, a rajzteremnek és a tornateremnek köszönhetően az új gimnázium az ország legmodernebb iskolái közé számított. Az épület homlokzatait előreugró, manzárdtetős [[rizalit]]ok és kissé nehézkes, orientalizáló elemek tagolják.

*Református Főgimnázium és Jogakadémia, Újkollégium (ma Kecskeméti Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium), [[Kecskemét]], 1909–1913. – Az alföldi város részben újonnan kialakított központi térrendszerének meghatározó eleme a [[Mende Valér]] tervei szerint emelt hatalmas, csaknem a teljes tömböt befoglaló iskolaépület. A homlokzatokon durván faragott terméskő, barna kerámiadomborművek és vakolt felületek váltakoznak. A Széchenyi térre néző, oldalt óratornyos, három tengelyes, előreugró középrizalit uralja, amelynek második szintjén reprezentatív dísztermet alakítottak ki. A piros cseréptetők, a tornácok, a kerámia- és fémelemeken megjelenő népművészeti motívumok a finn nemzeti romantika hatását mutatják (Mende a Fiatalok csoport tagja volt).<ref>Bagyinszki – Gerle: i. m. 126-127. o.</ref>

Mint a fenti példák is mutatják, a nagyobb vidéki építkezéseket gyakran fővárosi építészek nyerték el, nyílt pályázatokon. A [[pécs]]i [[Király utca (Pécs)|Király utcában]] álló Pannónia (ma Palatinus) Szálloda kivételnek számít a jó minőségű épületek között: a helyi szecessziós építészet meghatározó mestere, [[Pilch Andor]] tervei alapján épült fel 1913–1915 között. Ugyancsak U alaprajzú, de a szokásostól eltérő módon udvara teljesen nyitott az utcaszintre. Nem messze, a [[Széchenyi tér (Pécs)|Széchenyi tér]]en ugyancsak ekkortájt épült fel a Nádor Szálloda, rendhagyó, három szintjén loggiákkal tagolt homlokzattal.

 

Egyik legkésőbbi szecessziós szállóépületünk a budapesti [[Gellért gyógyfürdő|Gellért Hotel és Gyógyfürdő]], amely a tervezésére kiírt pályázat két első díjazott munkájának vegyítéseként, [[Hegedűs Ármin]]–[[Sebestyén Artúr]]–[[Sterk Izidor]] kollaborációjában épült fel. A két funkció ötvözése a korban egyáltalán nem szokatlan, de itt a legegységesebb és reprezentatívabb. Az 1909-től épített, de a háború miatt csak 1918-ban átadott, nagyméretű tömbön kupolás [[rizalit]]ok jelölik a szálloda és a fürdő szobordíszes bejáratait. A fürdő belsejét gazdagon díszítették színes ólomüvegekkel és Zsolnay-kerámiadíszekkel. A női részleg a második világháború alatt, egy belövésben megsemmisült, ám a férfi termálrészleg kék alaptónusú csempe- és mozaikburkolata a mai napig eredeti képét mutatja.<ref>{{cite web | url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/4134-regi-fenyeben-a-gellert| title=Régi fényében a Gellért|date=2008-04-17 |accessdate=2012-08-20 | publisher=hg.hu |format=html |language=magyar}}</ref>

 

{{Idézet 4|'' A modern stílus lényege nem a díszítmény, épp ellenkezőleg, a mozgalom vezető elméi mindinkább kezdenek a díszítmény lenyűgöző hatása alól teljesen felszabadulni. Ők ma is buzgón követik az egyszerű és helyes elvet: keresik a teljes igazságot éppúgy az elrendezésben, mint a anyagkezelésben, azután a logikus szerkezet és fölépítés által elért esztétikus hatást. Ezek a modern házak legkiválóbb ismertetői.''|balra=igen|{{kiskapitális| Spiegel Frigyes, 1902}}<ref>Spiegel Frigyes: A modern építészet és a budapesti bérházak. In: Művészet, 1902. Idézi: Anne Lambrichs: Vágó József. (Fordította Morvay Zsuzsa.) Holnap Kiadó, Budapest, 2005. 22. o. A Spiegel által használt „modern” szó a mai értelemben vett szecessziós építészetre vonatkozik.</ref>}}

 

 

<gallery mode="packed" heights=130>

 

[[Fájl: Lakóház (1270. számú műemlék) 2.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Wekerletelep]], [[Budapest]]]]

 

A telepes lakásépítés a századfordulón egyre nagyobb jelentőségre tett szert. A kor legismertebb példája a budapesti [[Wekerletelep]]. Területét [[Wekerle Sándor (miniszterelnök)|Wekerle Sándor]] pénzügyminiszter kezdeményezésére 1908-ban vásárolta meg az állam, tízezer munkáslakás építésének céljára. A területrendezés [[Győri Ottmár]] tervei alapján valósult meg, a főtér tervezésére kiírt pályázatot pedig [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] nyerte meg, aki több más építészt is bevont a munkába. Az épületeket többek között [[Györgyi Dénes]], [[Zrumeczky Dezső]], [[Schodits Lajos]] és [[Eberling Béla]], valamint [[Wälder Gyula]] tervezték; a terület 1084 lakóházának java földszintes és egyemeletes.<ref>Kovács Dániel: i. m. 207-214. o.</ref> A tömeges lakásépítések közül építészeti színvonala kiemeli az [[Óbudai Gázgyár]] tisztviselő- és munkáslakótelepeit; az előbbi [[Reichl Kálmán]], az utóbbi [[Almási Balogh Lóránd]] tervei szerint valósult meg.<ref>Kovács Dániel: i. m. 216. o.</ref>

A Fiatalok körébe tartozó építészek a reprezentativitásnál jellemzően többre tartották a népi építészetre utaló formajegyeket, lakóházaik pedig többnyire a brit [[Arts and Crafts movement]] hatását tükrözik. Fontos előkép a [[William Morris]] által tervezett, az 1860-as években emelt Red House, amelynek hatása érezhető például a [[Toroczkai Wigand Ede]] által [[Vaszary János (festő)|Vaszary János]] számára tervezett [[tata]]i villánál, de akár Kós Károly saját, [[sztána]]i lakóházánál, a [[Varjúvár]]nál is.

 

 

<gallery mode="packed" heights=150>

 

==Zsinagógák==

 

A századforduló zsinagógaépítészetének nagymestere, [[Baumhorn Lipót]] kései munkáin nyilvánvalóan érződik a szecesszió és Lechner Ödön hatása. Ide sorolhatóak a párhuzamosan épült [[újvidék]]i és a Budapest–Aréna úti (ma Dózsa György út) zsinagógák, illetve a már az 1910-es években elkészült [[Nyitra (település)|nyitrai]], [[Eger|egri]], [[liptószentmiklós]]i és [[Nyíregyháza|nyíregyházi]] imaházak. Az 1920-as években emelt Budapest–Páva utcai és [[Gyöngyös (település)|gyöngyösi]] zsinagógái a már kissé nehézkessé vált késő szecesszió példái. Baumhorn hatását sok kevésbé ismert építész munkáin lehet felfedezni; jó példa erre a változatosan, gazdagon formált tömegű, diadalívszerű bejárattal ellátott [[hódmezővásárhely]]i [[Zsinagóga (Hódmezővásárhely)|zsinagóga]], Müller Miksa munkája (1906–1908).<ref>Bagyinszki – Gerle: i. m. 68-69. o.</ref>

 

<gallery mode="packed" heights=130>

</gallery>

 

==Sírépítmények==

A századfordulós síremlékművészet igen gazdag és változatos részét alkotja a kor építészetének. [[Gerenday Antal]] és fia, [[Gerenday Béla]] Budapesten működő, a síremlékek piacát meghatározó cége mellett számos építész és szobrász maga is tervezett síremlékeket.<ref>Kovács Dániel: i. m. 195-196. o.</ref> [[Lajta Béla]] több tucatszor tervezett a budapesti zsidó temetőkbe, megbízásai személyes és családi síremlékektől az épület léptékig terjednek; a Salgótarjáni úti temetőben a ravatalozó és a kapuépítmény is az ő munkája. Léptékben és minőségben hasonló a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert]]ben emelt árkádsor, Gerle Lajos és Hegedűs Ármin műve (1904–1908), amelyet Róth Miksa, Körösfői Kriesch Aladár, Dudits Andor, Stein János és Vajda Zsigmond mozaikjai díszítenek.<ref>Az árkádsor és környékének részletes leírását ld.: [http://www.nemzetisirkert.hu/nemzeti-pantheon/%C3%A1rk%C3%A1dsor] (letöltés ideje: 2012-10-09)</ref>

 

Jelentős síremlékek a korból:

*Gries-sírbolt, Budapest, Kozma utcai zsidó temető (Lajta Béla, 1906–1907).<ref>Az épület a műemlékem.hu adatbázisában: [http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=11315] (letöltés ideje: 2012-10-09)</ref>

*Ernuszt-kripta, [[Szombathely]] (Rauscher Miksa, 1910 körül).<ref>hhá (szerk.): Középület- és lakóházépítés művészi fokon. Rauscher Miksáról neveztek el utcát Szombathelyen. In: Savaria Fórum, XV. évfolyam, 43. sz. Url: [http://www.savariaforum.hu/cgi-bin/safo/index.cgi?view=cikk&ID=1162] (letöltés ideje: 2012-10-09)</ref>

 

==Ideiglenes épületek, pavilonok==

A korra igen jellemző országos és nemzetközi kiállításokon az építészeknek vezető szerep jutott, és nemegyszer előfordult, hogy az itt készült, ideiglenes építmények komoly, a határokon túlívelő sajtóvisszhangban részesültek. A magyar szecessziós építészet egyik első nemzetközi sikere Maróti Géza és Fischer József 1906-os, a milánói nemzetközi kiállításra emelt pavilonja, amely (a benne kiállított képző- s iparművészeti tárgyakkal) annak dacára hozott el számos díjat, hogy egy nappal a zsűrizés előtt leégett. Gyors újjáépítése ugyancsak elismerést váltott ki.<ref>Lővei Pál: Magyarország és a világkiállítások. In: Fehérvári Zoltán – Hajdú Virág – Prakfalvi Endre: Pavilon építészet a 19-20 században a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. A Pavilon periodika különszáma. OMvH Magyar Építészeti Múzeum – Pavilon alapítvány, Budapest, 2000. 34-35. o.</ref>

 

 

 

==Mérnöki konstrukciók==

A mérnöki szerkezeteknél elsősorban a dekorációban jelenhettek meg szecessziós formajegyek; ez is inkább a kiemelt városképi szerepet betöltő alkotásokra jellemző.